Hírek, pályázatok

Megállapodás a külhoni magyar szakképzés fejlesztésére

2015.03.19.

Magyarország elvi, szakmai és anyagi hozzájárulással is támogatja majd a vajdasági szakképzés színvonalának növelését, a szakoktatás korszerűsítését, valamint a gyakorlatorientált képzési formák fejlesztését és népszerűsítését. Erről írt ma alá megállapodást Magyarkanizsán Potápi Árpád János magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Román István a magyar Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

A megállapodás értelmében vállalatokat és vállalkozókat is bevonnak majd a folyamatba annak érdekében, hogy a külhoni magyar szakképző iskolákból is a munkaerőpiacon keresett, jól képzett szakemberek kerüljenek ki, akik szülőföldjükön is meg tudják alapozni jövőjüket – nyilatkozta Hajnal Jenő, az MNT elnöke. „Egy távlati gondolkodásról van szó az anyaország segítségnyújtásával és támogatásával, arról a lehetőségről, hogy az óvodai, a kisiskolai, a felsősök éve után a középiskolai képzésen belül már sokkal konkrétabb, kézzelfoghatóbb eredményekben csúcsosodjanak ki ezek az együttműködések.”

A külhoni magyar szakképzés éve kapcsán a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára, Potái Árpád János elmondta, hogy az elkövetkező években a határon túl új magyar szakképző intézmények létrehozását is célul tűzték ki, hogy ezzel is segítsék a magyar közösség szülőföldön maradását. „Ahhoz, hogy a magyar emberek tudjanak boldogulni a szülőföldjükön, ahhoz arra van szükség, hogy jól menő magyar gazdaságok legyenek, magyar gazdasági vállalkozások legyenek, ehhez pedig hozzá kell tenni a magyar szakképzést, hiszen ezek a magyar gazdaságok magyar családoknak biztosítanak jövőt, a fiataloknak nyújtanak jövőt, ezért fontos az, hogy a szakképzést támogassuk.”

A megállapodással azt szeretnék elérni, hogy azok, akik magyar képzésben részesülnek, másoknál versenyképesebb tudást szerezzenek – mondta köszöntőjében Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. „A legnagyobb feladat az a minőségnek, a szellemiségnek az ügye. A magyar szellemiségű oktatás, a jobb minőségű magyar oktatásnak a kérdése. Ez az MNT most induló ciklusának is az egyik fő feladata, és ebbe illeszkedik bele a szakképzés kérdése.”

Az elvi megállapodást a Nemzetpolitikai Államtitkárság nevében Potápi Árpád János államtitkár, a Földművelésügyi Minisztérium nevében Román István helyettes államtitkár, a Magyar Nemzeti Tanács nevében pedig, amely az együttműködés vajdasági koordinátora, Hajnal Jenő elnök látta el kézjegyével. Ezt követően a magyar vendégek átadtak a vendéglátó és a topolyai Mezőgazdasági Középiskola igazgatóinak egy-egy agrárszakkönyv-csomagot, majd a kerekasztal résztvevői megtekintették a magyarkanizsai középiskola tangazdaságát.

Forrás:

http://pannonrtv.com/web/?p=193201

Hegesztő-szimulátor az iskolának

2015.03.10.

Az Ivan Sarić Műszaki Iskola diákjai először virtuálisan gyakorolják a hegesztést

(Fotó: Molnár Edvárd)

Egy különleges berendezéssel gazdagodott a szabadkai Ivan Sarić Műszaki Iskola, melyen a lakatos-hegesztő szakon tanuló diákok elsajátíthatják a hegesztés mesterségét. A gép segítségével a tanulók virtuálisan hegesztenek, s ilyen módon készülnek fel a vállalatokban sorra kerülő gyakorlati órákra, ahol a hegesztést élesben is gyakorolják majd. Ivan Bajić, az iskola igazgatója elmondta, a berendezés a virtuális hegesztés minőségéről egy részletes elemzést készít, mely igen hasznos a diákoknak és a tanároknak is, hiszen ez alapján könnyebben kiküszöbölhetők a hibák. A tanulók ilyen jellegű oktatása nem csak a mesterség elsajátítását teszi hatékonyabbá, de költségtakarékos is, hiszen sokat megtakarítanak a nyersanyagon.

– A virtuális hegesztés a képzés első fázisa, második körben már kipróbálják a valódi hegesztést valós körülmények között. A diákoknak egyúttal a gyakorlati óráik száma is megnövekszik, első évben egy nap gyakorlatuk lesz, második évben kettő, harmadik évben pedig heti három gyakorlati napjuk lesz, melynek egy részét azokban a vállalatokban fogják eltölteni, melyekből jelezték, hogy ilyen szakképesítésű munkaerőre van szükségük, ez pedig a Tatra Vagonka, a Grgo Bravar, a Cim Gas, a Siemens és a Continental. A hároméves képzés befejezése után arra számítunk, hogy a fiatalok ezekben a cégekben el is helyezkednek majd. Az oktatási programot emellett ezeknek a cégeknek az igényeihez igazítottuk, vagyis pont olyan tudással rendelkező munkaerőt kapnak majd, amilyenre szükségük van, s a képzés idején nekik is lehetőségük lesz pontosan felmérni, melyik tanulónak milyen kvalitásai vannak, s kit szeretnének az iskola után alkalmazni. A gyakorlati órák mellett a tanulóknak lehetőségük lesz a nyári szünidőben is ezeknél a cégeknél dolgozni, ahol tovább tökéletesíthetik tudásukat – tudtuk meg az igazgatótól.

Az iskola a berendezést a Németországi Nemzetközi Együttműködési Szervezettől kapta annak a projektumnak a keretében, mely a szerbiai szakközépiskolák oktatásának megreformálását és a munkaerőpiac igényeivel való összehangolását tűzte ki célul. Ebbe a projektumba az Ivan Sarić Műszaki Iskola is bekapcsolódhatott, s tavaly szeptemberben megnyílhatott a lakatos-hegesztő szak, a diákoknak pedig mostantól lehetőségük lesz a hegesztést virtuális körülmények között gyakorolniuk.

Axel Börnert, a németországi SVL Halle Hegesztő Kutatóintézet munkatársa elmondta, intézetük a hegesztési technikákkal és anyagvizsgálattal foglalkozik, s alapvető feladataik közé tartozik a hegesztők képzése is. Éppen ezért a kezdő lépések elsajátítására kifejlesztettek egy rendszert, pontosabban egy szimulátort, mely segít a hegesztés technikájának megtanulásában, s egy ilyen berendezést hoztak most Szerbiába is, melyet tegnap már be is üzemeltek, így a diákoknak máris lehetőségük van megkezdeni a hegesztés mesterségének elsajátítását.

– Bármelyik terméket nézzük, melyekkel a hétköznapokban találkozik az ember, valamilyen formában forrasztva vannak, s tény, hogy Európa-szerte nagyon keresettek a jó hegesztők, így természetesen Németországban is, de ugyanúgy Szerbiában is. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a hegesztők képzését segítsük, bárhol is folyjon a kiképzésük, s Szerbiába is ezért hoztuk el a rendszert. Nagy öröm számunkra, hogy ezt a berendezést immár ebben az iskolában is használni fogják, s kívánunk sok sikert a vele való gyakorláshoz – mondta Axel Börnert.

http://www.magyarszo.com/hu/2639/vajdasag_szabadka/123567/Hegeszt%C5%91-szimul%C3%A1tor-az-iskol%C3%A1nak.htm

Indulnak a nyelvtanfolyamok a Cnesában

2014.09.03.

A regionális fejlesztés házhoz jön

2014.09.01.

A közelmúltban megalakult Pannonreg Regionális Fejlesztési Ügynökség topolyai irodájának vezetőjével, Balassa Endrével beszélgettünk

B.em

2014. augusztus 30., 05:57

Szerbia regionális fejlődésről szóló törvénye előirányoz bizonyos körzetesítéseket, mint ahogyan az EU-ban is létezik a NUTS (Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája), amelyet azért hoztak létre, mert azt észlelték, hogy a relatíve nagy összegek, amelyeket bizonyos régiók felzárkóztatására fordítottak, nemhogy csökkentették volna, hanem inkább növelték a térségek közötti különbségeket. A NUTS rendszerben három szintet alakítottak ki. Az ügynökséggel kapcsolatban a hármas szint az érdekes, ami 15 0000–60 0000 lakost felölelő térséget jelent. Szerbiában úgy határozták meg ezeket a NUTS hármas régiókat, mint a már meglévő közigazgatási körzetekkel megegyezőket.

– Ez azonban csak elvileg van így, valójában a községek úgy társulnak, ahogy jónak látják (itt hozzá kell tennünk azt is, hogy minden községnek kötelezően egy regionális fejlesztési társulás alapítói között kell szerepelnie). Vajdaságban az utóbbi években három ilyen társulás jött létre, a bácskai, bánáti és szerémségi. Eddig elég zavaros volt a helyzet, és Topolya kerülte, hogy ilyen társulásnak alapítója vagy tagja legyen. A tavalyi évben azonban előrevetítették, hogy a Nemzeti Régiófejlesztési Ügynökség (NARR) által biztosított pénzalapból csak az akkreditált regionális fejlesztési társulásokon keresztül lehet lehívni bizonyos összegeket egy adott község területére. Ekkor úgy gondoltuk, hogy nekünk is lépnünk kell. Itt találkozott a gondolkodásunk Szabadka városéval és Apatin községével, amelyek szintén nem voltak még tagjai egyetlen regionális fejlesztési ügynökségnek sem. Tulajdonképpen ez a három község az alapítója a Panonregnek. Miután minden formális követelménynek eleget tettünk, ez év március 27-én az akkreditációt is megszereztük – ismertette az előzményeket Balassa Endre, majd elmondta, az alapító önkormányzatok úgy egyeztek meg, hogy minden községben nyílik irodájuk. Topolyán ez a topolyai fejlesztési társulás keretében működik. „Fő küldetésünk, hogy egy adott térség fejlesztését megpróbáljuk összehangolni. Az önkormányzatoknak megvan a maguk programja, és egy régión belül ezek a tervezetek egy következő szinten kell hogy találkozzanak, hisz fontos, hogy látszódjanak a vertikálisok, vagyis hogy hogyan illeszkedik egy térség fejlesztése a fölsőbb szintek fejlesztési stratégiáiba. Ezek a folyamatok még kezdeti stádiumban vannak a Panonreg esetében, és megkeresések is vannak a szomszédos közösségek felől, amelyek úgy gondolják, hogy célravezetőbb a Panonreggel egyeztetni a stratégiáikat, mint Dél-Bácskával vagy Bánáttal” – mondta Balassa.

Feladatuk, hogy olyan projektumokat generáljanak, amelyek több községet lefednek. Ezenkívül fontosak azok a programok, amelyeket csak akkreditált ügynökségeken keresztül lehet lebonyolítani. Az idei évben ezek főleg a vállalkozásokat érintették, volt mentorprogram, és olyan is, amely a női vállalkozók támogatására és a versenyképesség fokozására irányult.

– Továbbá akkreditált képzéseket tudunk szervezni. Ezek teljesen ingyenesek. A vállalkozók tízféle kurzusra jelentkezhetnek: kezdő vállalkozók képzése (3 nap), üzleti terv készítése (2 nap), minőségbiztosítási és környezetvédelmi standardok (2 nap), pénzügyvitel (2 nap), innovációk a vállalkozásban, kivitel, a vállalkozás felkészítése az egységes európai piacra, marketing és eladás, IT technológiák az ügyvitelben, invesztíciós készség felmérése és növelése –  részletezte az iroda vezetője.

Az ügynökség ezenkívül ingyenes tanácsadással is szolgál a vállalkozásoknak: egyrészt az innovációs készség felmérésével kapcsolatban, különböző tesztek alapján, másrészt a marketing- és az üzleti terv kidolgozásával, valamint a cég pillanatnyi állapotának felmérésével kapcsolatban.

Az érdeklődő vállalkozók bővebb információt kaphatnak Balassa Endrétől a 024/712-403-as telefonszámon vagy a bendre@stcable.rs e-mail címen.

 

Forrás:

http://www.magyarszo.com/hu/2447/vajdasag_topolya/115265/A-region%C3%A1lis-fejleszt%C3%A9s-h%C3%A1zhoz-j%C3%B6n.htm

KKV Műhelyek – Az értékesítés jegyében

2014.07.28.

A Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával a Kárpát Régió Üzleti Hálózat folytatva nagysikerű Üzlet a Kárpát-medencében Piacbővítés magyarul c. vállalkozásfejlesztési tréningsorozatát, 2014 őszén ismét képzést hirdet KKV Műhelyek Az értékesítés jegyében címmel a Kárpát-medencében működő kis- és középvállalkozások számára.

A két napos program központi témája ezúttal a PR, marketing, sales és a reklám.

A képzés a korábbi gyakorlatot követve előadásokból és interaktív tréningekből áll. A több évtizedes tapasztalattal rendelkező, a szakmában már kiemelkedő sikereket elért előadók és trénerek ezúttal is Magyarországról érkeznek a helyszínre, de természetesen idén sem maradnak el a helyi sikertörténetek sem.

Olyan kis- és középvállalkozások jelentkezését várjuk, melyek már minimum 6 hónapja jelen vannak a piacon és működő honlappal rendelkeznek.

A részvétel díjmentes.

A képzés időpontja: 2014. szeptember-október

A képzés helyszíne: Szabadka

Jelentkezni a aniko.flajsmanleko@crbnetwork.eu címen lehet a www.crbnetwork.eu oldalon elérhető jelentkezési lap kitöltésével és elküldésével 2014. augusztus 20-ig.

A képzés minimum 20 fő jelentkezése esetén indul!

Meghirdetésre került a Kárpát Régió Fiatal Vállalkozói Program

2014.06.13.

Meghirdetésre került a Kárpát Régió Fiatal Vállalkozói Program

A Kárpát Régió Üzleti Hálózat második alkalommal hirdette meg a Kárpát Régió Fiatal Vállalkozói Programját. A Program keretein belül Kárpát-medencei magyar fiatalok kapnak lehetőséget arra, hogy három hónapon keresztül sikeres magyarországi cégeknél szerezzenek vállalkozói tapasztalatokat és új szakmai ismereteket, melyet később hazájukban, vagy a kétoldalú üzleti kapcsolatok mentén hasznosíthatnak.

A Program a szomszédos országok (Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia) tehetséges magyar fiataljait támogatja. A sikeresen pályázó fiatalok három hónapon keresztül magyarországi mentor vállalkozásoknál korszerű üzleti és technológiai ismeretek elsajátítására kapnak lehetőséget, emellett szakmai képzéseken vesznek részt, ahol a sikeres vállalkozóvá váláshoz szükséges elméleti ismereteket szerezhetik meg.

A Kárpát Régió Fiatal Vállalkozói Program célja kettős. A gazdasági ismeretek terjesztése révén támogatni kívánja a magyar fiatalok szülőföldön való boldogulását, melynek egyik legfontosabb eszköze a helyi üzleti lehetőségek kiaknázása, új vállalkozások, így új munkahelyek teremtésének ösztönzése. Mindemellett a képzett szakemberek magyarországi cégek külpiacra lépéséhez, a kétoldalú üzleti kapcsolatok fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak a gyakornoki idő lejártát követően.

 

A pályázatok benyújtásának határideje: 2014. június 30. 

Kárpát Régió Fiatal Vállalkozói Program 2014.

A magyar exportpiacok szélesítése kulcsszerepet játszik a magyar gazdaság növekedési pályára állításában, melyben kiemelkedő jelentőséggel bír a szomszédos országokkal való partnerségi együttműködés erősítése. Mindemellett Magyarország számára különösen fontos, hogy a gazdasági feltételek javítása révén is támogassa a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását, melynek egyik legfontosabb eszköze a helyi üzleti lehetőségek felkutatása, új munkahelyek teremtésének ösztönzése. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. által 2014-ben második alkalommal meghirdetett „Kárpát Régió Fiatal Vállalkozói Program” e célok elérését szolgálja.

A Program a szomszédos országok (Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia) tehetséges magyar fiataljait célozza.

A Programra fiatalok pályázatát várjuk,

    •       akik már vállalkozóként tevékenykednek, és vállalkozásuk továbbfejlesztéséhez igénylik újabb ismeretek megszerzését, vagy

    •       akik olyan ismeretekkel, vezetői készségekkel rendelkeznek, amelyek segítséget nyújthatnak egy magyarországi székhelyű vállalat szomszédos országbeli piacokon való terjeszkedésében.

 

1. A Program megvalósulási időszaka: 2014. szeptember 15. 2014. december 15.

A sikeres pályázó a program keretein belül

    •       szakmai gyakorlatot végez a pályázó elképzeléseihez illeszkedő magyarországi székhelyű vállalatnál

    •       részt vesz a Kárpát Régió Üzleti Hálózat által meghatározott képzéseken, rendezvényeken, konzultációkon

    •       heti rendszerességgel írásbeli beszámolót készít az adott időszakban elsajátított ismeretekről

    •       a gyakornoki időszak végére megvalósítható üzleti tervet készít

Keretszám: 30 fő

Az ösztöndíj szerű juttatás havi összege: nettó 120 000 HUF

 

2. Pályázati Kategóriák

Pályázni az alábbi kategóriákban lehet:

I. Pályázat működő vállalkozás fejlesztéséhez 

A gyakornoki program során a pályázó új szakmai ismereteket, szemléletmódot, üzletfejlesztési tapasztalatokat szerezhet vállalatának sikeres továbbfejlesztéséhez, új módszereket, technológiákat sajátíthat el a mentori feladatokat ellátó magyarországi székhelyű vállalkozásnál. Mindemellett lehetősége nyílik kétoldalú partnerkapcsolatok kiépítésére, így hosszú távon akár a szomszédos országok felé való terjeszkedésben is segítheti egymást a pályázó és a mentor vállalat. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. által meghatározott képzéseken, konzultációkon való részvétel során további vállalkozói ismeretek megszerzésére, újabb finanszírozási csatornák feltárására és szakmai kapcsolatainak szélesítésére kap lehetőséget.

II. Pályázat üzletvezetői tapasztalatok megszerzéséhez

A pályázó a magyarországi székhelyű mentor vállalatnál eltöltött gyakornoki idő alatt megismerkedik a vállalat tevékenységével, annak külpiacra lépési elvárásaival, feltérképezi a vállalat piacra lépései lehetőségeit saját országában. A gyakornoki program során üzleti ismereteket szerez a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. által meghatározott képzéseken és szakmai programokon, melynek során kapcsolati tőke kiépítésére és a helyi üzleti környezet megismerésére nyílik lehetősége.

 

3. Pályázási feltételek:

    •       20-35 év közötti életkor

    •       A Program szerinti szomszédos országbeli állandó lakcím

    •       I. típusú pályázat esetén kizárólag az állandó lakcím szerinti országban megvalósítani kívánt vállalkozás vagy fejlesztési terv

    •       I. típusú pályázat esetén legalább érettségi, II. pályázati kategória esetén felsőfokú végzettség vagy folyamatban lévő felsőfokú tanulmányok, valamint az állandó lakcímnek megfelelő ország hivatalos nyelvének ismerete

    •       előnyt jelent:

                ◦       egyetemi vagy főiskolai végzettség (I. pályázati kategóriánál)

                ◦       egyetemi vagy főiskolai végzettség a fejleszteni kívánt vállalat tevékenységi köréhez kapcsolódó területen

                ◦       társadalmi szervezet ajánlása

    •       Pályázni csak elektronikus úton, a hiánytalanul kitöltött jelentkezési lap, valamint a csatolandó mellékletek megküldésével lehet

    •       Egy pályázó több kategóriában is pályázhat, kategóriánként külön benyújtott pályázat útján

 

4. Pályázathoz benyújtandó dokumentumok

    •       magyar nyelvű szakmai önéletrajz – minta a holnapról letöltendő

    •       magyar nyelven hiánytalanul kitöltött jelentkezési lap

I. Pályázat működő vállalkozás fejlesztéséhez – Jelentkezési lap a honlapról letöltendő

II. Pályázat üzletvezetői tapasztalatok megszerzéséhez – Jelentkezési lap a honlapról letöltendő

    •       amennyiben a pályázó rendelkezik magyar nemzetiséget igazoló okmánnyal, annak másolata

    •       állandó lakcímet igazoló okmány másolata

    •       I. pályázati kategóriára való jelentkezés esetén érettségi bizonyítvány másolata,
II. pályázati kategóriára való jelentkezés esetén felsőfokú végzettség vagy folyamatban lévő felsőfokú tanulmányokat igazoló dokumentum másolata

    •       a pályázat elbírálásánál előnyt jelent az alábbi dokumentumok csatolása:

                ◦       felsőfokú végzettség vagy folyamatban lévő felsőfokú tanulmányokat igazoló dokumentum másolata

                ◦       társadalmi szervezet ajánlása: bélyegzővel és aláírással ellátott dokumentum, amely alátámasztja a pályázó szakmai felkészültségét, a pályázatban való részvételének indokoltságát, emellett tartalmazza az ajánló intézmény nevét, címét, az ajánló személy nevét és pozícióját

5. Pályázat benyújtásának módja és határideje:

    •       Pályázni csak elektronikus úton, a hiánytalanul kitöltött jelentkezési lap, valamint a csatolandó mellékletek feltöltésével lehet. http://crbnet.eu/fiatal-vallalkozoi-program

    •       A pályázat benyújtásának határideje: 2014. június 30.

6. Pályázatok elbírálása

A pályázatok odaítéléséről a formai követelményeknek megfelelt pályázók körében, egységes szempontrendszer és esetleges személyes elbeszélgetés alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. delegáltjaiból álló Bíráló Bizottság dönt.

A pályázók legkésőbb 2014. augusztus 1-ig elektronikus írásbeli értesítést kapnak a pályázati elbírálás eredményéről.

A pályázattal kapcsolatban felmerülő kérdésekre az alábbi elérhetőségeken fordulhatnak munkatársainkhoz:

Koleda Petra
Telefon: +3630/4883072
E-mail: fiatalvallalkozo@crbnetwork.eu

M E G H Í V Ó

2013.12.18.

Százezer tankönyv és több ezer oldalnyi elektronikus szakanyag

a külhoni szakképzés támogatására

Ebben a tanévben közel 100 000 tankönyvet és internetes szakmai háttéranyagot juttat el külhoni szakképzési és felnőttképzési intézményekbe partnereivel a Nemzetstratégiai Kutatóintézet.

A Délvidékre került több mint 26.000 könyvet

 

2014. január 16-án, 11.00 órakor a CNESA Oktatási és Művelődési Intézményben (Magyarkanizsa, Fő tér 9.) adja át Molnár György a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatója és Komáromi Róbert a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Főigazgatója a délvidéki intézményeknek.

Az esemény házigazdája Sarnyai Károly, a CNESA Oktatási és Művelődési Intézet Igazgatója, a Vajdasági Felnőttképzők Regionális Hálózatának elnöke.

 

Az eseményre a sajtó képviselőit is várjuk, ezért kérjük, hogy részvételével tisztelje meg rendezvényünket.

Elavult szaktudás

2013.12.12.

BOTH Mihály

A hivatalos statisztika szerint 760000 munkaképes személy nem talál kenyérkereseti lehetőséget Szerbiában. A legutóbbi kimutatás szerint a munkanélküliség 27 százalék fölé emelkedett, de a nem hivatalos adatok ennél jóval magasabbra taksálják a munkahellyel nem rendelkezők arányát.

A választási kampányban a pártok az ígérgetések listáján mindig az első, rosszabb esetben a második helyen hangsúlyozzák, hogy a majdani hatalom birtokában mindent megtesznek a foglalkoztatás növelése érdekében. Persze ebből rendszerint semmi sem valósul meg, hiszen új munkahelyek nemigen nyílnak. Mi több, a régiek is folyamatosan szűnnek meg.

Mindezek ismeretében nemrégen valóságos sokkot okozott Németország belgrádi nagykövete, aki kerek perec kijelentette, hogy a Szerbiában működő német vállalkozások legnagyobb gondja a megfelelő munkaerő hiánya. Pedig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint több mint 516000 munkanélkülinek van szakképesítése. Csupán az autó- és a gépipar szinte már holnap alkalmazni tudna 4800, megfelelő képesítésű szakembert. Elsősorban iparosokra van szükség. Az is -látszólag- feloldhatatlan ellentmondás, hogy 22000 munkanélküli szakmunkás éppen a gépkocsigyártásból került az utcára. Van közöttük karosszérialakatos, motorszerelő, autóvillanyszerelő és fényező is dosztig, mégsem felelnek meg a kívánt követelményeknek.

Talán ennél is rosszabb a helyzet a fémfeldolgozó iparban. Összesen 96000-ren, esztergályosok, marósok, technikusok, mi több, a tudományok doktorai keresik a munkát. Egy részük, annak reményében, hogy könnyebben jutnak valahol munkához, részt vettek a munkaközvetítő átképzési programjában, amire az állam az elmúlt három év alatt több mint 800 millió dinárt költött. Azt azonban aligha vették figyelembe, hogy tulajdonképpen milyen szaktudású emberekre van szükségük a Szerbiába betelepülő külföldi beruházóknak. Nem ritka eset ugyanis, hogy a pályázatra jelentkezőket a szakmai beszélgetés és a próbamunka után azzal bocsájtják el, hogy "majd értesítjük a döntésünkről", ami tulajdonképpen –legalábbis a legtöbb esetben - elutasítást jelent.

Arra is volt példa, hogy egy tucatnyi ívhegesztőt hívtak meg próbamunkára, s a szinte kizárólag frissen diplomázottak közül egy sem kellett, így a munkaadó kénytelen volt nyugdíjas szakembert alkalmazni.

Egyértelmű tehát, hogy az utóbbi két-három évtizedben valami nagyon félrecsúszott a szakemberek képzése terén.

Tudjuk, régebben, amikor még nem volt szégyen inasnak lenni, a fiatalok három napig iskolába jártak, majd ugyanennyi időt valamelyik üzemben, elismert mester felügyelete alatt tanulták a szakma gyakorlati fortélyait. Nos, lényegében ezt a képzési formát hiányolják most sokan, s ez az oka annak, hogy a kapitalista munkaadók jóformán semmibe veszik a hangzatos tanulmányi eredményről tanúskodó diplomát, és elsősorban azt akarják látni, hogy a pályázó mit tud a konkrét munkahelyen.

Persze most legkönnyebb mindent az oktatási minisztérium nyakába varrni, hiszen ők szabják meg, hogy milyen iskolák nyílhatnak és azokban a tanárok milyen tanterv szerint kötelesek oktatni. Pedig a valódi ok éppen a politikai csúcson keresendő. Az utóbbi negyed században Szerbia ipara szinte kizárólag lejtmenetben volt. A létező gyárakban ósdi módszerekkel és felszereléssel termeltek, tehát nem volt szükség új, korszerű, nemzetközileg is versenyképes tudásra.

Valamikor a szerbiai mesterek bárhol Európában megállták a helyüket. Ma már csak egy-egy munkaszakaszra tanítják be a németek, svédek, franciák ..., s ezt a feladatot az elvárt szinten teljesítik is. Ha azonban egy komplikált, a mi környezetünk számára jórészt ismeretlen fázis elé kerülnek, egyszerűen megáll a tudományuk.  

Ennek ellenére mi még mindig szégyelljük feléleszteni az inasrendszert, a gyerekek fejét pedig az iskolá(k)ban mindenféle haszontalan tudással igyekezünk preparálni. Csoda-e hát, hogy egyre jobban lemaradunk a világ mögött, s ipari termékeinket ma már elsősorban a fejletlen országokban tudjuk piacra dobni?

Ha tehát a fejlettek nyomába akarunk eredni, minél előbb le kellene koppintanunk a korszerű gazdasággal, pontosabban iparral rendelkezők gyakorlatát, és felhagynunk az elavult szaktudás további erőltetésével. 

(Forrás: Magyar Szó, 2013. december 12.)