Anyaországi adomány (videó)

25 ezer magyar nyelvű tankönyvet adományozott Délvidéknek a Nemzetstratégiai Kutatóintézet. A könyveket a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézményben vehették át ma a felnőttképzéssel és szakképzéssel foglalkozó vajdasági intézmények, illetve civil szervezetek képviselői.

A Százezer tankönyv és több ezer oldalnyi elektronikus szakanyag a külhoni szakképzés támogatására elnevezésű akció keretében az érintettek egy előre rendelkezésükre bocsátott lista alapján válogatták ki az őket érdeklő szakkönyveket, amelyeket most át is vehettek. A magyar Nemzeti Munkaügyi Hivatal tulajdonában még legalább kétszázezer ma is használható tankönyv van. Hamarosan ezeket is felajánlják a határon túli magyar szervezeteknek – mondta Komáromi Róbert, a hivatal főigazgatója. „Mi nem adományként tekintünk ezekre a könyvekre, hanem mint olyan lehetőségre, amely beépül a tudásba és beépül a határon túli szakképzés intézményrendszerébe.”

Vajdaságban mindenkinek jól jött a könyvadomány, hiszen magyar nyelvű tankönyvekből sosincs elég. Sarnyai Zoltán, a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont igazgatója elmondta, egy hosszú listáról válogathattak, és már az iskolakönyvtár helyiségének bővítésén gondolkodnak. „A tanárokkal összeültünk, a pedagógiai kollégium ezt megnézte, és a könyveket kiválasztottuk, amiket tudnánk használni. Több száz ilyen példányt találtunk, ami úgy tűnik, nagyon jó lesz számunkra.”

A külhoni szakképzést támogató első akció során a délvidéki 25 ezer tankönyv mellett Erdélybe 65 ezer, Felvidékre 12 ezer, Kárpátaljára pedig 3200 könyv jutott.

(Forrás: http://pannonrtv.com/web/?p=103434)

25 ezer magyar nyelvű tankönyvet kapott a Délvidék

A könyveket ma osztották szét a könyvet igénylő vajdasági intézmények és civil szervezetek között Magyarkanizsán

 

Valamivel több mint 25 ezer magyar nyelvű tankönyvet adományozott Délvidéknek a magyarországi Nemzetstratégiai Kutatóintézet. A könyveket ma délelőtt a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézményben vehették át a felnőttképzéssel és szakképzéssel foglalkozó vajdasági intézmények, illetve civil szervezetek képviselői.

A Százezer tankönyv és több ezer oldalnyi elektronikus szakanyag a külhoni szakképzés támogatásáraelnevezésű akció keretében az érintettek egy előre rendelkezésükre bocsátott lista alapján válogatták ki az őket érdeklő szakkönyveket, amelyeket hiánytalanul át is vehettek a magyarkanizsai színházteremben megtartott, alkalmi kultúrműsorral fűszerezett rendezvényen.

A nem lejárt, modern és ma is használható, a magyarországi oktatási programban eszközölt változások miatt a forgalomból kivont, de a határon túli magyar nyelvű oktatásban még nagyon is jól hasznosítható könyvek a Nemzeti Munkaügyi Hivatal birtokában voltak, és egy együttműködési megállapodás révén kerültek a Nemzetstratégiai Kutatóintézethez jelképes áron, amit a Kutatóintézet teljesen ingyenesen bocsátott a határon túli magyarok rendelkezésére.

- A Nemzeti Munkaügyi Hivatal egyik alapfeladata Magyarországon, hogy a szak- és felnőttképzés országos irányításában tankönyveket minősítsen, illetve a szakképzés szakmai irányítását végezze. Ennek keretében Magyarországon számos olyan könyv van raktáron, amely az adott képzésben már nem használatos, de a határokon túli intézmények számára még fontos tartalmi elemmel bír. Még legalább kétszázezer, ma is használható tankönyv van hivatalunk birtokában. Hamarosan ezekről is listát készítünk és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet ismételten felajánlja azokat a határon túli magyar szervezeteknek és intézményeknek – mondta Komáromi Róbert, a hivatal főigazgatója. - Ezekre a könyvekre mi nem adományként tekintünk, hanem egy olyan lehetőséget látunk benne, ami beépül a tudásba és a határon túli magyar nyelvű szakképzés intézményrendszerébe. Éppen ezért szeretném, hogy ez a mai rendezvény ne záró-, hanem induló napja legyen ennek a folyamatnak, melynek során megkísérelnénk a pedagógusokkal közösen szerkeszteni tankönyveket vagy elérni azt, hogy a Magyarországon jelenleg még használt könyveket a jövőben is el tudjuk juttatni a határok másik oldalára.

Az akció kezdeményezője és kivitelezője a Nemzetstratégiai Kutatóintézet volt, amelynek Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatósága már egy évtizede szoros kapcsolatokat ápol a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézménnyel, a délvidéki magyar nyelvű felnőttképzés központjával és az időközben megalakult Vajdasági Felnőttképzők Regionális Hálózatával (FERHA) is.

Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóságának igazgatója elmondta, hogy a közvetlenül Orbán Viktor miniszterelnöknek alárendelt Nemzetstratégiai Kutatóintézet hosszú távon tervez és gondolkodik, úgy az oktatásban, mint egyéb területeken.

- Mi egy új fejlesztési rendszer felépítését tervezzük már, amelyet munkaszinten Kárpát-haza fejlesztési rendszernek nevezünk, tehát nem a 93 ezer négyzetkilométeres Magyarországban gondolkodunk, hanem a teljes Kárpát-medencei magyarságban. Olyan fejlesztési rendszert kívánunk felépíteni, amelyben az egyes nemzetrészek egyébként jelentős erőforrásait közös célok érdekében összefognánk. Jelenleg ezek az erőforrások széttagoltak, a Kárpát-medencei magyarságnak tulajdonképpen nincs közös fejlesztési jövőképe. Mi azt javasoljuk a magyar kormánynak, hogy kezdődjön meg egy fejlesztési programrendszer kialakítása. A 2014-2020-as fejlesztési időszakban Magyarország rendelkezésére álló uniós fejlesztési források egy meghatározott részét fel lehetne használni a Kárpát-medencei szintű fejlesztési programokra, valamennyi magyarlakta térség részvételével. Számos erre alkalmas programot lehet találni. Nyilván valamennyiünk érdeke az egészséges élelmiszer termelés és feldolgozás, a helyben történő értékesítés vagy például az energia-önellátásra való törekvés. Azt nem is kell külön hangsúlyozni, hogy minél inkább önellátó és független egy közösség például az említett területeken, annál inkább önrendelkező is, hiszen ez adja magának az önrendelkezésnek a gazdasági hátterét. A brüsszeli szabályozás lehetővé teszi, hogy egy tagország az európai szociális alap forrásainak 3 százalékát olyan fejlesztésekre használja fel, amelyek túlnőnek a határain. Intézetünk támogatja ezt, a döntés a magyar kormány kezében van. Februárban vagy márciusban útjára indítunk majd egy fejlesztési fórumsorozatot, amelynek délvidéki állomása Magyarkanizsa lesz. A fórumsorozatok után tisztul majd le a kép, hogy mik is legyenek közös fejlesztési programjaink, célkitűzéseink akár az agrár- és vidékfejlesztés, akár a környezetvédelem vagy energetika, az emberi erőforrás-fejlesztés, a gazdaság- és vállalkozásfejlesztés terén, bárhol. Ami magát a felnőttképzést illeti, arra törekszünk, hogy az ne csak egy önmagában létező ágazatként működjön, hanem szoros kapcsolatban legyen a gyakorlati igényekkel, hiszen csak akkor lehet eredményes, ha megfelelő színvonalú és igazodik a helyi igényekhez. A mi alapkoncepciónk a felnőttképzési hálózat építésében már a kezdetektől az, hogy a tananyag-fejlesztést közösen végezzük a határokon túli kollégákkal, majd azt mindenki saját környezetében, saját oktatóival vigye át a gyakorlatba. A cél ugyanis nem a vendégképzés szaporítása, hanem a helyi felnőttképzés fejlesztése. A szak- és felnőttképzést egyébként Magyarország nemzetstratégiai ügyként kezeli, mivel a magas szintű, helyi, magyar nyelvű szak- és felnőttképzés nagyon fontos eleme a szülőföldön való boldogulásnak. Itt, Magyarkanizsán, ennek már egy évtizedes szakmai háttere, megalapozottsága van - nyilatkozta Molnár György.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet külhoni szakképzést támogató első tankönyvakciója során a délvidéki 25 ezer tankönyv mellett 65 ezer könyv került az erdélyi intézményekbe, 12 ezer kötetet kapott Felvidék, Kárpátaljára pedig 3.200 tankönyv jutott.

Bödő Sándor

(Forrás: http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/16582/25-ezer-magyar-nyelvu-tankonyvet-kapott-a-Delvidek.html)

Beszélgetés a felnőttképzésről

Napjaink 2013.november 11.- Vajdasági RTV

Forrás: Vajdasági Rtv

Felnőttoktatás kérdőjelekkel

A vajdasági magyar felnőttképzésről tartottak konferenciát Magyarkanizsán

 

A vajdasági magyar felnőttképzés egyik fellegvárának számító magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény valamint a FERHA, a Felnőttképzők Regionális Hálózata szervezésében megtartott és a Szekeres László Alapítvány által támogatott konferenciának a hosszú évek várakozása után idén végre meghozott felnőttképzési törvény adott alapot. Igaz ugyan, hogy a törvény csak általánosságban foglalkozik a felnőttképzés szabályozásával, de a lényeg, hogy van, és mint ilyen, jó kiindulópont arra, hogy az illetékesek mielőbb meghozhassák a konkrét rendezésre vonatkozó szabályokat és rendeleteket.

A törvény meghatározza, hogy ki foglalkozhat felnőttképzéssel, ki kaphat arra akkreditációt és megszabja a felnőttképzés feltételeit is. Az egyik legnagyobb és mindenképpen legpozitívabb újdonsága az, hogy ezután már nem csak a szakközépiskolák adhatnak ki államilag elismert, a munkakönyvbe is beírható okleveleket, hanem az akkreditációt szerzett felnőttképző központok, intézmények, szervezetek is – nyilatkozta Sarnyai Károly, a Cnesa OMI igazgatója. - Pontosan még a Cnesa előtt sem világos, milyen konkrét elvárások lesznek a felnőttképzést végzők iránt a törvényből eredő rendeletek meghozatala után, de annyit már tudunk, hogy rendelkeznünk kell megfelelő képzési programokkal, szakkáderrel és valószínűleg andragógussal, tehát egy kimondottan felnőttképzésre szakosodott pedagógussal is. Noha az Európai Unión belül is eltérőek a felnőttképzési szabályok, a szerbiai törvényalkotók valamelyik uniós tagállam modelljét vették alapul munkájuk során, nagyjából azonban a törvény azokra az unión belül is elismert szakmai kompetenciákra épül, amelyeket a jövőben majd nálunk is meg lehet szerezni.

Az MNT 2012-ben fogadta el a Vajdasági Magyar Felnőttképzési Stratégiát, melynek célja egy összehangolt, eredményes felnőttképzési rendszer működtetése. Ennek érdekében jött létre a vajdasági magyar felnőttképző intézményeket összefogó Felnőttképzők Regionális Hálózata, amely az idén tavasszal egy saját honlapot hozott létre, felölelve benne a vajdasági magyar, felnőttképzéssel foglalkozó intézményeket, szakembereket és képzéseket. A honlapon már mintegy 30 intézmény és 40 szakember szerepel. Rózsa Rita, a Cnesa OMI andragógusa, a konferencia fő szervezője szerint nagy segítség ez abban, hogy az azonos tevékenységet folytató intézmények partnert találjanak maguknak a különféle pályázatokhoz és akár a szakemberek, akár a képzési témák vonalán szoros és kölcsönös együttműködést alakítsanak ki, de a honlap fontos lehet a munkáltatók, a vállalkozók szempontjából is.

-Amennyiben valahol hiányszakmára lenne szükség és ezt az igényt jelzik felénk az érdekeltek, akkor mi, vagy egy másik, az igénylőhöz legközelebb eső tagintézményünk meg tudja szervezni az adott képzést. Ez a munkavállalóknak is jó, hiszen a képzés után munkához juthatnak, de megfelel a munkáltatóknak is, mert ők meg megfelelő szakembereket kapnak.

A felnőttképzési stratégia gyakorlatba ültetése során a Magyar Nemzeti Tanács kapcsolatba lépett a vezető vajdasági magyar vállalkozókkal, hogy közvetlenül kapja meg a legszükségesebb információkat. Igaz, ez a kapcsolatépítés elsősorban az MNT ösztöndíjprogramjának elhelyezkedést serkentő akcióit szolgálta, de éppen ennek a kapcsolatépítésnek a során jöttünk rá néhány olyan hiányosságra, amelyek mielőbbi megoldásra várnak. Közöttük említeném például azt, hogy ezeknek a vállalkozóknak a megléte, valós kapacitása és lehetőségrendszere messze nincs prezentálva úgy a médiában és a köztudatban, ahogy az elvárható lenne. Nagyon keveset hallunk azokról a vezető cégekről, vállalkozókról, fejlesztésekről, termékekről, amelyekben az itteni emberek munkája, kifizetett, bejelentett munkahelye, humánerőforrás-politikája és térségfejlesztése rejlik. Éppen azért, mert olyan sokat hallunk arról, hogy milyen gondokkal küszködik ez a térség, hogy milyen rossz privatizációk vannak, a kapcsolatépítés során szerzett információkat szeretnénk megosztani a nyilvánossággal is, hogy lássuk, kik azok, akik jól működnek, piacképesek és előremutatóan gazdálkodnak. Itt kapcsolódik azután az egész a felnőttképzéshez, mert egészen biztos, hogy ezeknek a sikeres magyar vállalkozóknak is vannak igényeik az emberi erőforrással kapcsolatban, akár képzésekről, akár átképzésekről legyen szó. Az lenne a legfontosabb, hogy ezeket az igényeket és az itt kialakult felnőttképzési hálózatot valamilyen módon összekössük és összehangoljuk – hallottuk dr. Lengyel Lászlótól, az MNT felsőoktatási ügyekkel megbízott tanácsosától.

A felnőttoktatásban résztvevő intézmények, szervezetek képviselői a magyarkanizsai konferencián nyolc témakörrel ismerkedtek meg. A Pannon Forrás, magyarországi fejlesztési háló képviseletében Molnár György a felnőttképzés nemzeti integrációt szolgáló perspektíváit, Sarnyai Károly a felnőttképzési törvény lehetőségeit és az MNT idevágó stratégiáját, Rózsa Rita pedig a Felnőttképzők Regionális Hálózatát és annak új honlapját prezentálta a hallgatóságnak. A vállalkozókkal való együttműködésről dr. Lengyel László beszélt, Sárosi Gabriella pedig bemutatta az általános iskolai felnőttoktatás múltját, jelenét és jövőjét. A magyarkanizsai középiskola igazgatója, dr. Sarnyai Zoltán, a középiskolai szakképzést, Varjú Potrebić Tatjana, a magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ igazgatója pedig intézménye programjait ismertette, végül Pásztor Krisztina szólt a pályaorientációs tanácsadás gyakorlati megvalósításáról.

A magyarkanizsai konferencia alapvető célja az volt, hogy a közvélemény tudtára adja a magyar felnőttképzés létezését és annak lehetőségeit Vajdaságban, méghozzá olyan előadók segítségével, akik jelentős szerepet vállaltak és vállalnak a felnőttek oktatásában ezen a területen. A konferencia ugyanakkor megerősítette, hogy valami elindult, valamekkora előrehaladás történt e téren, ennek ellenére a törvény júniusi elfogadása óta is a felnőttoktatásban még mindig meglévő kérdőjelek mindaddig nem tűnhetnek el, amíg az illetékes minisztérium meg nem hozza a felsőoktatási törvény konkrét követelményeket megformáló rendelkezéseit, mert nélkülük az érintett intézmények továbbra is a sötétben kénytelenek tapogatózni.

Bödő Sándor

 

<a data-cke-saved-href="http://iframe width=" href="http://iframe width=" 420"="" height="315" data-cke-saved-src="//www.youtube.com/embed/CGs90RSacSg" src="//www.youtube.com/embed/CGs90RSacSg" frameborder="0" allowfullscreen="">Forrás: Vajdaság MA (http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/16237/Felnottoktatas-kerdojelekkel.html)

 

 

A felnőttképzés lehetőségei Vajdaságban

Kozma Rita

A vajdasági magyar felnőttképzéssel foglalkozó intézmények, szervezetek és szakemberek összefogására és egységes képviseletére létrejött Felnőttképzők Regionális Hálózata október 30-án megtartotta első konferenciáját Magyarkanizsán, a Cnesa OMI épületében. A konferencia keretében a vajdasági magyar felnőttképzés programtervezetét és az új felnőttképzési törvény lehetőségeit ismertették az előadók.

Dr. Lengyel László, az MNT felsőoktatási ügyekkel megbízott tanácsosa, előadóként elmondta, hogy a konferencia létjogosultsága szélesebb körben ismertetni a felnőttképzésre vonatkozó újdonságokat.

Az MNT karöltve a térség felnőttképzéssel foglalkozó intézményeivel és szervezeteivel, egy stratégiát alkotott a felnőttképzés szerepéről és további lépéseiről. Először is létrejött egy portál, amely összefogja ezeket az intézményeket és szervezeteket. Ezután alakult meg a Felnőttképzők Regionális Hálózata, mely egységesen képviseli ezt az intézményhálót.

A konferencia előadói közül Rózsa Rita andragógus számolt be a hálózat tevékenységéről és bemutatta honlapot.

Eddig közel 30 intézmény és 40 szakember tagja a hálózatnak. A honlap arra szolgál, hogy segítse közöttük az együttműködést. Például ha valaki képzést szeretne szervezni, amelyhez nem rendelkezik megfelelő szakemberrel, az a hálózaton keresztül tud találni. De ugyanúgy a hiányszakmák jelzésével ismertetik, hogy milyen képzések szervezésére van szükség, így a munkaadóknak és a munkavállalóknak egyaránt kedvezünk.

Sarnyai Károly, a Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény igazgatója az új törvény lehetőségeit ismertette, amelyet az európai uniós minta alapján hoztak meg, valamint beszámolt arról is, milyen hiányosságokat kell még e téren kiküszöbölni.

– Az új törvény legnagyobb újítása, hogy nemcsak iskolák adhatnak ki államilag elismert oklevelet, hanem akkreditált felnőttképzéssel foglalkozó intézmények és szervezetek is. Az is igaz, hogy ez a törvény általánosságban rendezi a felnőttképzés kérdéseit, a pontosításhoz még további szabályzatokra, rendeletekre van szükség.

Forrás: Magyar Szó online (http://www.magyarszo.com/hu/2143/kozelet_oktatas/103332/A-feln%C5%91ttk%C3%A9pz%C3%A9s-lehet%C5%91s%C3%A9gei-Vajdas%C3%A1gban.htm)

 

 

Jó pap holtig tanul (videó)

Összefogásban az erő, és a fejlődés kulcsa a folyamatos fejlődésben, felkészülésben rejlik. A vajdasági magyar felnőttképzésről tartottak konferenciát Magyarkanizsán a Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény valamint a FERHA, a Felnőttképzők Regionális Hálózata szervezésében.

Az MNT 2012-ben fogadta el a Vajdasági Magyar Felnőttképzési Stratégiát, melynek célja egy összehangolt, eredményes felnőttképzési rendszer működtetése. Létrejött a vajdasági magyar felnőttképző intézményeket összefogó Felnőttképzők Regionális Hálózata, amely az idén hozzálátott a vajdasági magyar, felnőttképzéssel foglalkozó intézményeket, szakembereket és képzéseket felölelő adatbázis kialakításához. Ehhez mintegy 30 intézmény és 40 szakember csatlakozott eddig. A közöttük létrejövő kapcsolat sokat segíthet a vállalkozóknak és a munkavállalóknak is – mondja Rózsa Rita, a Cnesa andragógusa.
„Lényeges a munkaadók szempontjából is, mert hogy ha valahol hiányszakma lép fel, és ők jelzik felénk ezt a hiányt, akkor mi tudunk olyan képzést szervezni, nem csak mi vagy az adott intézmények, amelyek a közelben vannak ahol erre szükség mutatkozik, hogy megszervezzék ezt a képzést, és ugye ez a munkavállalóknak is jó, és a munkaadóknak is, hiszen a munkavállalók munkához jutnak, a munkaadók pedig szakemberekhez.”

A felnőttképzési stratégia gyakorlatba ültetése során a Magyar Nemzeti Tanács kapcsolatba lépett a vezető vajdasági magyar vállalkozókkal, hogy közvetlenül kapja meg a legszükségesebb információkat – tudtuk meg Lengyel Lászlótól, az MNT felsőoktatási ügyekkel megbízott tanácsosától.
„A vállalkozókkal történő kapcsolatépítés révén jöttünk rá néhány olyan hiányosságra, amely a térségünkben mindenféleképpen megoldásra vár. Többek között az, hogy ezeknek a vállalkozóknak a megléte, valós kapacitása és lehetőségrendszere messze nincs prezentálva úgy a médiában és a köztudatban, ahogy az elvárható lenne.”

 

Idén megszületett a felnőttképzésről szóló törvény is Szerbiában, legnagyobb újdonsága pedig az oklevelekre vonatkozik- mondta Sarnyai Károly, a Cnesa OMI igazgatója.
„Az egyik legnagyobb újdonság az, hogy nem csak a szakközépiskolák, iskolák adhatnak ki államilag elismert okleveleket, hanem az elismert szakképző, felnőttképző szervezetek is, amely egy akkreditáció után szerezhető meg, mármint az elismertség.”

A magyarkanizsai konferencia alapvető célja az volt, hogy a közvélemény tudtára adja a felnőttképzés létezését és annak lehetőségeit a Vajdaságban, méghozzá olyan előadók segítségével, akik jelentős szerepet vállaltak és vállalnak a felnőttek oktatásában ezen a területen.

Forrás: Pannon Tv (http://pannonrtv.com/web/?p=89858)

Megalakult a felnőttképzés regionális hálózata

Sarnyai Károly: Várjuk mindazon szakemberek jelentkezését, akik szívesen bekapcsolódnának a felnőttképzés folyamatába

Diósi Árpád

2013. május 11., 07:44

Dr. Lengyel Lászó, a Magyar Nemzeti Tanács felsőoktatási ügyekkel megbízott tanácsosa és Sarnyai Károly, a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési intézmény igazgatója, valamint Kónya Róbert, az intézmény munkatársa pénteken bemutatta a Felnőttképzés Regionális Hálózatát.

– Egy olyan programot dolgoztunk ki, amely az óvodás kortól az egyetem befejezéséig, majd pedig a munkahely vállalásáig és teremtéséig próbálja segíteni a térségünkben élő magyar embereket. Szemléletalakításon és tudásgyarapításon keresztül először a gyerekeket, majd pedig az elhelyezkedésen, érvényesülésen keresztül a felnőtteket – mondta Lengyel László.

Szavai szerint a program csak akkor tud sikeres lenni, ha minden egyes láncszeme kitűnően működik és kiegészíti egymást. Hozzátette, hogy csak akkor lehetünk a térségben versenyképesek, ha a tudásunkat gyarapítjuk és megfelelő felkészültséggel vesszük az akadályokat.

– A felnőttképzési rendszer gyorsan tud választ adni a kérdésekre, egyik napról a másikra tud egy adott vállalat igényeihez mérten képezni ki szakembereket – érvelt Lengyel.

Sarnyai Károly szerint aki egy szakmában sikeres akar maradni, annak figyelnie kell a szakma fejlődősét is.

– Igyekszünk olyan programokat hozni, amelyek az embereknek jobb bérpozíciót biztosítanak – mondta Sarnyai.

Kiemelte, hogy Szerbiában még nem készült el a felnőttképzési törvény, így a felnőttképzési hálózat sem, s bár számos szervezet foglalkozik ezzel, nincsenek egymással kapcsolatban. Mivel mindez az eredményesség rovására mehet, úgy döntöttek, hogy megalapítják a hálózatot.

– A felnőttképzési stratégia erre az évre vonatkozó lépése egyrészt egy olyan elektronikus felület létrehozása volt, amelyen az érdeklődők hozzájuthatnak a szükséges információkhoz, valamint a vállalkozók bejelenthetik igényeiket – mutatta be a hálózat honlapját, a www.ferha.net weboldalt Sarnyai.

Következő lépésként a vajdasági színtéren felnőttképzéssel foglalkozó intézetek, intézmények, szakemberek feltérképezése következik, majd az adatbázisban szereplő szakemberek továbbképzését szerveznék meg.

– Mindazon szakemberek, intézmények jelentkezését várjuk, akik tudást tudnak nyújtani és örömmel belekapcsolódnának a felnőttképzés folyamatába – mondta Sarnyai.

A szervezetnek három alapítótagja van: a Tisza Menti Információs Fejlesztési Központ, a szabadkai Probitas civil szervezet és a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény. Kónya Róbert elmondta, hogy a weboldaluk feltöltés alatt áll, jelenleg 23 szervezet adatai találhatóak meg, de emellett az oldalon az érdeklődők olvashatnak az aktuális pályázatokról, hírekről, valamint kapcsolatokat alakíthatnak ki egymással.

(Forrás: http://www.magyarszo.com/hu/1968/kozelet_oktatas/96456/Megalakult-a-feln%C5%91ttk%C3%A9pz%C3%A9s-region%C3%A1lis-h%C3%A1l%C3%B3zata.htm )

 

Felnőttképzés Vajdaságban

A felnőttképzéssel kapcsolatos intézmények és programok összefogása a célja az alig egy évvel ezelőtt megalakult Felnőttképzők Regionális Hálózatának. Eddig 23 szervezet csatlakozott a hálózathoz, amit a Magyar nemzeti tanács támogat.

Az alapítók mai sajtótájékoztatójukon arra kérték az érintetteket, hogy minél többen csatlakozzanak. Képzésre minden embernek szüksége van, ha sikeres akar lenni a munkahelyén, vagy az élet bármely területén – mondta Lengyel László az MNT felsőoktatási tanácsosa. „Nekünk itt nem igazán van más módunk lobbizni és egyéb tevékenységünk csak a tudásunk, a képzettségünk, a rátermettségünk.”

Szerbiában több felnőttképzéssel foglalkozó intézet, szervezet működik jelenleg. Ezek azonban nincsenek kapcsolatban egymással. Ezen szeretne változtatni a Felnőttképzők Regionális Hálózata.

Sarnyai Károly, igazgató, Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény, Magyarkanizsa: „Fel fogjuk térképezni a vajdasági színtéren közreműködő intézeteket, intézményeket, szakembereket, akik felnőttképzéssel foglalkoznak, hiszen rájuk szükség van. Szakember nélkül nem lehet jó programot megszervezni, és utána ezt egy közös helyen tudjuk kínálni az érdeklődőknek.”

A szervezetnek három alapítótagja van: a Tisza Menti Információs Fejlesztési Központ, a szabadkai Probitas civil szervezet és a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény. Már létrehoztak egy internetes oldalt, amin az érdeklődők megtalálhatják az aktuális pályázatokat, híreket, és kapcsolatokat alakíthatnak ki egymás között. Eddig 23 szervezet adatai találhatóak meg az oldalon.

Kónya Róbert, munkatárs, Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény, Magyarkanizsa: „Terveink szerint a felnőttképzés regionális hálózatának száma folyamatosan bővülni fog, ezért lehetőség nyílik majd az intézetek saját képzésének bemutatására is.”

A képzések nagy részét pályázatokon szerzett pénzekből finanszírozzák a szervezők. A résztvevők pedig jelképes összeget fizetnek. A közeljövőben megszervezik a szakemberek továbbképzését is, akik később sikeresen továbbadhatják tudásukat a felnőttképzések résztvevőinek.

(Forrás: http://pannonrtv.com/web/?p=60472 )

 

Pannon Tv, Közügyek, 2013. május 10.

 

 

 

Pannon Tv, Közügyek, 2013. január 18.