Hírek, pályázatok

Parlament előtt az oktatási törvénycsomag

2013.06.12.

A VMSZ szerint nem szabad a kétnyelvű oktatásra helyezni a hangsúlyt, elsőbbséget továbbra is az anyanyelvű oktatásnak kell adni

P.E.

A Szerbiai Képviselőház kedden az oktatási törvénycsomagról kezdett el vitázni. A képviselők elé az általános iskolai, valamint a középiskolai oktatásról és nevelésről szóló törvényjavaslatok, a felnőttképzésről szóló törvényjavaslat, az oktatási kerettörvény, valamint a diák- és egyetemista életszínvonalról szóló törvények módosítási és kiegészítési javaslatai kerültek.

Beterjesztésében Žarko Obradović oktatási miniszter elmondta: a javasolt megoldások célja jobbá, hatékonyabbá és mindenki számára elérhetőbbé tenni a szerbiai oktatási rendszert. A javaslatokba beépítették az európai oktatási rendszerekben jellemző jó tapasztalatokat, de úgy, hogy közben tiszteletben tartották a szerbiai rendszer hagyományait, valamint a 2020-ig terjedő időszakot lefedő Oktatásfejlesztési Stratégiát, hangsúlyozta Obradović, majd hozzátette, hogy a módosításokat az állam szociális partnereivel is megvitatták, javaslataikat azonban nem fogadhatták el maradéktalanul.

– Nem adhatunk helyet a tanügyben dolgozók szakszervezeteinek azon követelésének, hogy az osztályok létszámát legfeljebb huszonöt diákra korlátozzuk, hiszen ez az alkalmazottak számának növelését eredményezné, erre pedig nincsen keret. Erre a kérdésre még biztosan visszatérünk a jövőben, most azonban marad a harmincdiákos határ. A szakszervezetek azt is kérték, hogy 2014-ben még ne kezdjük meg a diákok száma alapján elszámolni a tanárok bérét. Jómagam azt javasoltam, hogy az alkalmazást ne halasszuk el, inkább teszteljük le előtte ezt a megoldást – mondta a miniszter.

– Az általános iskolai oktatásról és nevelésről szóló törvényjavaslatban kitértünk arra, hogy a tanügyesek sztrájkjának esetén legfeljebb harminc percre rövidíthetők a tanórák. A kerettörvény módosításában helyet kapott a rendelkezés, amelynek értelmében igazolt esetekben a diákok otthonukban is végezhetik a tanulmányaikat. Az oktatási kerettörvény értelmében 2016-tól megalakulhat az oktatási ügynökség, amely feltétel Szerbia európai integrációs útján. A szóban forgó jogszabály módosítási javaslatának értelmében a tanügyben addig nem alkalmazhatnak új személyeket, amíg felül nem vizsgálták a meglévő alkalmazottak átszervezésének lehetőségét. A külföldi és a volt Jugoszláviában szerzett diplomák elismerésének témájára szintén kitértünk A középiskolai oktatásról és nevelésről szóló törvényjavaslatban a diákok hatékonyabb felkészítésére helyeztük a hangsúlyt, hogy később jobban felkészülve versengjenek a munkaerőpiacon. Szerbia most kap először felnőttképzési törvényt. Ebben a nem formális képzéseket is elismeri az állam – összegezte Obradović.

Mint azt Kovács Elvirától, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselőjétől megtudtuk, a párt az öt beterjesztet javaslatra tizenkilenc módosítási indítványt nyújtott be. A 2011-ben már egyszer átalakított oktatási kerettörvény módosítási javaslatával az a legnagyobb gond, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsait nem említi az oktatási intézmények alapítójaként. Módosítási indítványában a VMSZ az oktatási intézmények lehetséges alapítóinak listájához a nemzeti tanácsokat is hozzátette – mondta Kovács.

– Ha kihagyják a nemzeti tanácsok alapítói jogát, akkor a nemzeti tanácsokról szóló törvény nem lesz összhangban az oktatási keretörvénnyel. Azt is elmondtam, hogy az alapítói jogok átvétele már folyamatban van. Ami a középiskolákat illeti, a Magyar Nemzeti Tanács átvette a kijelölt intézmények alapítói jogát, az általános iskolák viszonylatában viszont még húsz intézmény alapítói jogainak az átvétele van folyamatban. A szerb kormány az iskolaszékeket teszi felelőssé a folyamat lassú üteméért. Viszont példaként említeném a csantavéri általános iskola iskolaszékét, amely mindenben az oktatási minisztérium utasításai szerint járt el, a minisztérium azonban több hónap után sem végezte el a feladat ráháruló részét. Az is érdekes részlet, hogy az oktatási kerettörvény módosítási javaslatának értelmében a kisebbségi tannyelvű osztályban oktató tanároknak bizonyítaniuk kell, hogy ismerik az adott nyelvet. A jogszabály javaslatából az már viszont nem derül ki, hogy hogyan is kell ezt az érintetteknek bebizonyítaniuk. A VMSZ azt javasolta, hogy a szerb kormány határozza meg a bizonyítási követelményeket. Azt is kértük, hogy a kis létszámú, tizenöt főnél kevesebb diákot számláló osztályok esetében ne kelljen minden évben jóváhagyásért folyamodni. Ha az általános iskolák valamelyik első osztályában már egyszer jóváhagyták a kis létszámú osztályt, akkor ennek az engedélynek a negyedik osztállyal bezárólag hatályban kellene maradnia. Az általános iskolai oktatásról és nevelésről szóló törvényjavaslat értelmében a nemzeti kisebbségeknek jogukban áll anyanyelvükön tanulni, ugyanakkor a szóban forgó jogszabály javaslata emellett a kétnyelvű oktatást is lehetővé teszi a nemzeti kisebbségek számára. A VMSZ kéri, hogy a kétnyelvű oktatásra vonatkozó részt töröljék, mert ezt a szerb alkotmány sem ismeri fel így külön lehetőségként a nemzeti közösségek vonatkozásában. Nem szabad veszítenünk szerezett jogainkból, vagyis nem a kétnyelvű, hanem az anyanyelvű oktatásra kell helyezni a hangsúlyt – magyarázta Kovács.

A középiskolai oktatásról szóló törvényjavaslat az oktatási minisztérium állításai ellenére szintén nem áll teljesen összhangban a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel. A VMSZ a hiányosságokat itt is módosítási indítványokkal igyekezte kiküszöbölni. Kovács szerint az a módosítási indítványuk a legjelentősebb, amelyben kérik, hogy a nem anyanyelvükön tanuló magyar középiskolai diákok a magyart ne fakultatív, hanem választott tantárgyként tanulhassák. A középiskolás diákokat feltehetőleg nem motiválja, hogy egy fakultatív tantárgyat tanuljanak, amelyet nem finanszíroz az állam, és amelyre nem kapnak osztályzatot, érvelt Kovács, aki emellett örömmel nyugtázta, hogy Szerbia jogrendjében végre megjelenhet a felnőttképzésről szóló törvény. Ugyanakkor fontos, hogy a jogszabály ne csak arra irányuljon, hogy minél többen befejezzék általános iskolai tanulmányukat, hanem arra, hogy a munkanélküliség csökkentésének érdekében valós átképzést nyújtson az érintetteknek – hangsúlyozta Kovács.

(Forrás: Magyar Szó online)

Befejeződött a Deszkára fel! képzéssorozat

2013.06.10.

A Deszkára Fel! elnevezésű 60 órás képzést a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség szervezte - a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával – amatőr színjátszó csoportvezetők számára. A program célja, hogy a már működő társulatoknak útmutatást adjanak a további munkához illetve, hogy új csoportok megalapítására ösztönözzék a résztevőket.

A programot három vajdasági városban szervezik meg. Az első helyszín Szabadka volt, az újvidéki képzés ezen a hétvégén zárult, Nagybecskereken pedig szeptemberben kezdődik. Ez utóbbira még várják a jelentkezőket a 024/551-822-es telefonszámon – tudtuk meg Raffai Ágnestől, a Művelődési Intézet munkatársától, az egyik képzésvezetőtől, aki az eddigi eredményekről is beszámolt.

- Noha a második képzéssorozat, az újvidéki, még csak most fejeződött be, máris vannak kézzelfogható eredmények. Több új amatőr társulat is alakult Vajdaságban. A nemrégiben Bácsfeketehegyen megtartott Gyermekszínjátszó Műhelytalálkozón már olyan csoportok is bemutatkoztak, melyeknek a vezetői a mi képzésünkről kerültek ki – mondja a szervező és hozzáteszi: - Az újvidéki képzésnek 7, a szabadkainak 14 olyan résztvevője volt, akiknek már van amatőr színjátszó csoportjuk, Újvidéken öten, Szabadkán négyen szeretnék újjáéleszti tevékenységüket, és mindkét városban 8 - 10 olyan résztvevőnk volt, akik most alapítanának, alapítottak csoportot.

A székvárosi képzésre jelentkeztek egyetemi hallgatók, tanítók, tanárok, és végzett színészek is, többségben újvidékiek, illetve környékbeliek, de érkeztek Adáról, Óbecséről, Bácsföldvárról, Bácsfeketehegyről, Tiszakálmánfalváról, Moholról és Temerinből is. Szabadkán főleg pedagógusok jártak a foglalkozásokra Észak-Vajdaság számos településéről. Az oktatók mindkét helyszínen Besnyi Szabolcs, Vörös Imelda, Kálló Béla, Mezei Zoltán, Hajvert Lódi Andrea, Raffai Ágnes, Táborosi Margaréta, László Sándor, és Sutus Áron voltak.

A Deszkára fel! képzés folytatásaként jövőre az amatőr rendezőknek tartanak foglalkozásokat ugyancsak Szabadkán, Újvidéken és Nagybecskereken.

Madár Anikó

(Forrás: VajdaságMA)

Bizonyítványosztás felnőtteknek

2013.05.31.

A moholi Novak Radonić Általános Iskolában és a zentai Stevan Sremac Általános Iskolában befejeződött a tanév az esti iskolában

hhá csin

Országszerte hetven általános iskolában fejeződött be csütörtökön a tanév annak a 4750 felnőttnek, akik az Európai Unió által támogatott és az oktatási minisztérium által lebonyolított Második esély elnevezésű projektum jóvoltából folytatták általános iskolai tanulmányaikat. 
A moholi Novak Radonić Általános Iskolában az idei tanévben 26 felnőtt személy végezte el az általános iskolát, további 17 esti iskolás pedig az 5–6. osztályt fejezte be sikeresen. A diákok között volt tizenöt éves kamasz és ötvenegy éves személy is, sőt ötgyermekes anyukák is. A bizonyítványosztáson a diákoknak az osztályfőnökök mellett Urbán Mónika adai polgármester-helyettes és Vesna Civrić, a községi szegénységcsökkentő bizottság vezetője adta át a bizonyítványt az oktatási intézményben. A végzős diákokra júniusban vár még a záróvizsga, majd a legfeljebb három hónapos középiskolai képzés, amelyen legkésőbb szeptembertől vesznek részt az adai Műszaki Iskolában, ahol kőműves és a hegesztő képesítést szerezhetnek, illetve az óbecsei Kereskedelmi és Közgazdasági Iskolában, ahol kereskedőnek tanulhatnak. Snežana Došić moholi iskolaigazgató elmondta: a felnőtt diákok középiskolai képzését, valamint az útiköltséget a Nemzeti Munkaközvetítő Hivatal finanszírozza.

Az Európai Unió négymillió euróval támogatja a Második esély programot, amelyet 2010 és 2013 szeptembere között bonyolítanak le Szerbiában. A moholi általános iskola a kezdetektől részt vesz a program megvalósításában. Snežana Došić iskolaigazgató elmondta, hogy 2011-től a felnőttoktatást lebonyolító tanárok szakmai továbbképzésen is részt vettek, hogy megfelelően ellássák a feladatukat: 
– Az elmúlt iskolaévben három csoportban bonyolítottuk le a felnőttoktatást a moholi iskolában. Az első csoportba tartoztak azok a felnőtt személyek, akik az 1–4. osztályt végezték el, a második csoportba azok, akik az 5–6. osztályt, illetve a harmadik csoportba azok, akik a 7–8. osztályos tanulmányokat fejezték be. Ebben az évben a második és harmadik csoportba tartozó személyek végezték el általános iskolai tanulmányaikat az intézményben. Az első csoportba nem volt elég jelentkező, így ezt nem nyitottuk meg. A végzősök között az idén 26 induló volt. Nagyon elégedettek lehetünk velük, mert mindegyikük végigcsinálta a képzést. A program 2013 szeptemberében fejeződik be, de ez nem jelenti azt, hogy mi befejezzük a munkát az iskolában, hanem őszre folytatjuk a felnőttképzést. Amennyiben az oktatási minisztérium június 30-ig elfogadja a felnőttoktatásra vonatkozó szabályzatot, akkor ennek a feladatnak az ellátására hitelesítenünk kell az intézményt. Amennyiben nem fogadják el a szabályzatot, akkor viszont pályázatot írnak ki, amelyre jelentkezni fogunk, és folytatjuk a képzést. A jövőben a projektum támogatása nélkül folytatjuk a munkát, mivel megfelelően felkészültünk a felnőttképzésre, hiszen erre képzett pedagógusgárdával rendelkezünk, valamint számíthatunk az oktatási minisztérium támogatására is – közölte Snežan Došić.

Zentán a Stevan Sremac Általános Iskola Emlékiskola épületében osztották ki a bizonyítványokat a Második esély nevű programban részt vett felnőtteknek. Kormányos Katona Gyöngyi, a községi tanács művelődéssel, oktatással és tájékoztatással megbízott tagja tizenöt 5. és 6. osztályt befejező felnőttnek és huszonöt 7. és 8. osztályt elvégzőnek adta át a bizonyítványát. A végzősökre ezek után még záróvizsga és szakmai továbbképzés is vár. Sárosi Gabriella, a Stevan Sremac Általános Iskola igazgatója elmondta, hogy az Európai Unió által támogatott mintaprogram ugyan ezzel véget ér, de az iskola a továbbiakban is folytatja a felnőttképzést.

(Forrás: Magyar Szó online)

Lezárult a Vajdasági Fémipari Klaszter projektum

2013.05.27.

Zárókonferenciával tegnap ért véget a Vajdasági Fémipari Klaszter projektum. Az eredmények azt mutatják, hogy az elmúlt 24 hónapban jelentősen megnövekedett a fémipari csoportosulásba tömörülő vállalatok száma. Jelen pillanatban mintegy 116 tagja van. A 862 000 euró értékű projektum 86%-át az Európai Unió finanszírozta, de jelentős szerepet vállaltak ennek megvalósításában a tartományi kormány, valamint a projektumban részt vevő felek is – mondta a Temerinben megtartott zárókonferencián Zoran Pekez, a projektum menedzsere.

Az EU képviselői mellett jelen voltak köztársasági, tartományi és községi tisztségviselők is.

Mint elhangzott, az elmúlt két év alatt számos továbbképzésre került sor, 76 vállalatban bevezették az ISO szabványt, számos országgal együttműködnek. Jelen pillanatban 6300 foglalkoztatottja van a fémipari csoportosulásnak, évente 300 millió eurós bevételre tesznek szert. A jelenlevők és a felszólalók egyetértettek abban, hogy a projektum vége egy valami újnak a kezdete is, és hogy a vajdasági fémipari vállalatok összefogásával újabb kapuk nyílhatnak meg előttünk.

A zárókonferenciát megelőzően a résztvevők körbejárták a klaszter részére nemrégiben kialakított műhelyeket, amelyekben különböző továbbképzéseket szerveznek majd.

ácsi

(Forrás:VajdaságMA)

Magyarkanizsa: Ingyenes tanfolyam

2013.05.16.

Fiatalok elsajátíthatják az üzletiterv-írás fortélyait

Sikeresen pályázott a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény a Tartományi Ifjúsági és Sportügyi Titkárságnál azzal a projektummal, melynek célja 20 személy részére egy 30 tanórás tanfolyam megszervezése és lebonyolítása.

A tanfolyamra elsősorban 18 és 30 év között fiatalok jelentkezését várják, előtudásra nincs szükség. A hallgatók a tanfolyamon elsajátíthatják az üzleti terv írásának fortélyait. A tanfolyam során annak az üzleti tervnek a formáját veszik alapul, melyet a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal is használ az önfoglalkoztatási program keretében.
Az oktató Kaszás Judit közgazdász, aki több mint tizenhárom éve magánvállalkozó, és több évtizedes könyvelői tapasztalattal rendelkezik.
A képzésen a részvétel tandíjmentes, az oktatási nyelve magyar.
A jelentkezés feltétele egy önéletrajz és motivációs levél elkészítése és beküldése május 28-áig az edukacija@cnesa.rs e-mail címre. Bővebb felvilágosítás a 024/874-077-es vagy a 024/873-043-as telefonszámokon Búzás Hedvig oktatásszervezőnél kapható.

(Forrás: VajdaságMA)

Továbbképzés oktatásunk jövőjéért

2013.05.13.

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete 2013. május 18-án 10 órai kezdettel akkreditált TANOM továbbképzés keretében Oktatásunk jövőjéért címmel pedagógus konferenciát szervez Újvidéken, a Ferences-rend kollégiumának dísztermében, Dusán cár utca 4. szám alatt. A konferencia vitaindító előadását Muhi Béla alelnök tartja.
Jelentkezni kizárólag jelentkezési lapon lehet, amely letölthető a www.vmpe.org.rs honlapról. 
A kitöltött jelentkezési lap beküldhető villámpostán a nsvmpe@gmail.com címre, vagy faxon a 021/548-259-es telefonszámon. További információk a VMPE irodában 021/548-259 (munkanapokon 08-14 óráig)
Bejelentkezési határidő 2013.05.17., 12 óra. A résztvevők száma ezúttal nem korlátozott.

(Forrás: VajdaságMA)

Szakembereket képzünk, de kinek és milyent?

2013.05.07.

A szakemberhiány, főleg a gyártással foglalkozó területeken, egyike a munkaadók legnagyobb problémájának – írja a Dnevnik napilap.

Éppen ezért a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nemrégiben bejelentette, 9000 munkáltatót fog megkérdezni, mennyi illetve milyen szakemberekre van szükség, hogy ezáltal előreláthassák a munkaerőpiac szükségleteit, s ezzel összhangban változhasson és alkalmazkodhasson az oktatási rendszer.

A megkérdezettektől kapott pontos információk alapján a foglalkoztatási szolgálat az oktatási intézményekkel együtt újabb akciókat szervez majd, így alkalmazkodva a gazdaság igényeihez.

Jó példája lehet annak, hogy valamit tenni kell e területen, a NIS nemrégiben kiírt foglalkoztatási pályázata, ahol a mintegy 5000 pályázó közül alig tudtak kiválasztani 300-at, akik megfeleltek az alapvető követelményeknek.

„Összevetve a munkaadók új igényeit a korábbiakkal, megállapíthatjuk, hogy szükség van-e újabb szakirányok bevezetésére az oktatási rendszerben, vagy csak valamilyen kisebb képzésre, szakképesítésre, át- illetve továbbképzésekre van szükség” – véli Zoran Martinović, a munkaügyi minisztérium államtitkára.

Nebojša Atanacković, a munkaadók uniója elnökének elvárásai szerint, a begyűjtött adatok alapján meghatározható lesz, milyen irányba kell összpontosítani az oktatást annak érdekében, hogy az a gyakorlatban is eredményes legyen, illetve olyan szakembereket képezzen és olyan tudással lássa el őket, amelyet később fel tud használni a gazdaság.

Az idő és a technológia fejlődése nagymértékben számolt fel olyan szakmákat világszerte, amelyek szakembereit még mindig viszonylag nagy számban képezik a szerbiai középiskolákban, illetve az egyetemeken is. Emellett, folyamatosan termelünk ki olyan szakembereket a felsőfokú intézményekben a költségvetés terhére, akiknek több ezer kollégája munkanélküliként tengeti életét már évek óta, hiszen nincs hol elhelyezkednie. Másrészt, az információs-technológia területek minden szintjén akkora szükség van a szakemberekre, mint „egy falat kenyérre”, mégsem nevelünk ki belőlük eleget, illetve – különösen a középiskolákban – teljesen inadekvát oktatási program szerint képezik őket. (Dnevnik)

(Forrás: VajdaságMA)

Felnőttoktatás a hagyományos iskolai rendszerben

2013.04.26.

Várhatóan a következő évtől bevezetésre kerül a funkcionális felnőttoktatás a normál iskolarendszerben, jelentette ki Ljubiša Antonijević oktatási miniszter-helyettes.

(Forrás: 24sata)

A teljes cikk szerb nyelvű változatban elérhető!