Hírek, pályázatok

KKV Műhelyek – Az értékesítés jegyében

2014.07.28.

A Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával a Kárpát Régió Üzleti Hálózat folytatva nagysikerű Üzlet a Kárpát-medencében Piacbővítés magyarul c. vállalkozásfejlesztési tréningsorozatát, 2014 őszén ismét képzést hirdet KKV Műhelyek Az értékesítés jegyében címmel a Kárpát-medencében működő kis- és középvállalkozások számára.

A két napos program központi témája ezúttal a PR, marketing, sales és a reklám.

A képzés a korábbi gyakorlatot követve előadásokból és interaktív tréningekből áll. A több évtizedes tapasztalattal rendelkező, a szakmában már kiemelkedő sikereket elért előadók és trénerek ezúttal is Magyarországról érkeznek a helyszínre, de természetesen idén sem maradnak el a helyi sikertörténetek sem.

Olyan kis- és középvállalkozások jelentkezését várjuk, melyek már minimum 6 hónapja jelen vannak a piacon és működő honlappal rendelkeznek.

A részvétel díjmentes.

A képzés időpontja: 2014. szeptember-október

A képzés helyszíne: Szabadka

Jelentkezni a aniko.flajsmanleko@crbnetwork.eu címen lehet a www.crbnetwork.eu oldalon elérhető jelentkezési lap kitöltésével és elküldésével 2014. augusztus 20-ig.

A képzés minimum 20 fő jelentkezése esetén indul!

Meghirdetésre került a Kárpát Régió Fiatal Vállalkozói Program

2014.06.13.

Meghirdetésre került a Kárpát Régió Fiatal Vállalkozói Program

A Kárpát Régió Üzleti Hálózat második alkalommal hirdette meg a Kárpát Régió Fiatal Vállalkozói Programját. A Program keretein belül Kárpát-medencei magyar fiatalok kapnak lehetőséget arra, hogy három hónapon keresztül sikeres magyarországi cégeknél szerezzenek vállalkozói tapasztalatokat és új szakmai ismereteket, melyet később hazájukban, vagy a kétoldalú üzleti kapcsolatok mentén hasznosíthatnak.

A Program a szomszédos országok (Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia) tehetséges magyar fiataljait támogatja. A sikeresen pályázó fiatalok három hónapon keresztül magyarországi mentor vállalkozásoknál korszerű üzleti és technológiai ismeretek elsajátítására kapnak lehetőséget, emellett szakmai képzéseken vesznek részt, ahol a sikeres vállalkozóvá váláshoz szükséges elméleti ismereteket szerezhetik meg.

A Kárpát Régió Fiatal Vállalkozói Program célja kettős. A gazdasági ismeretek terjesztése révén támogatni kívánja a magyar fiatalok szülőföldön való boldogulását, melynek egyik legfontosabb eszköze a helyi üzleti lehetőségek kiaknázása, új vállalkozások, így új munkahelyek teremtésének ösztönzése. Mindemellett a képzett szakemberek magyarországi cégek külpiacra lépéséhez, a kétoldalú üzleti kapcsolatok fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak a gyakornoki idő lejártát követően.

 

A pályázatok benyújtásának határideje: 2014. június 30. 

Kárpát Régió Fiatal Vállalkozói Program 2014.

A magyar exportpiacok szélesítése kulcsszerepet játszik a magyar gazdaság növekedési pályára állításában, melyben kiemelkedő jelentőséggel bír a szomszédos országokkal való partnerségi együttműködés erősítése. Mindemellett Magyarország számára különösen fontos, hogy a gazdasági feltételek javítása révén is támogassa a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását, melynek egyik legfontosabb eszköze a helyi üzleti lehetőségek felkutatása, új munkahelyek teremtésének ösztönzése. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. által 2014-ben második alkalommal meghirdetett „Kárpát Régió Fiatal Vállalkozói Program” e célok elérését szolgálja.

A Program a szomszédos országok (Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia) tehetséges magyar fiataljait célozza.

A Programra fiatalok pályázatát várjuk,

    •       akik már vállalkozóként tevékenykednek, és vállalkozásuk továbbfejlesztéséhez igénylik újabb ismeretek megszerzését, vagy

    •       akik olyan ismeretekkel, vezetői készségekkel rendelkeznek, amelyek segítséget nyújthatnak egy magyarországi székhelyű vállalat szomszédos országbeli piacokon való terjeszkedésében.

 

1. A Program megvalósulási időszaka: 2014. szeptember 15. 2014. december 15.

A sikeres pályázó a program keretein belül

    •       szakmai gyakorlatot végez a pályázó elképzeléseihez illeszkedő magyarországi székhelyű vállalatnál

    •       részt vesz a Kárpát Régió Üzleti Hálózat által meghatározott képzéseken, rendezvényeken, konzultációkon

    •       heti rendszerességgel írásbeli beszámolót készít az adott időszakban elsajátított ismeretekről

    •       a gyakornoki időszak végére megvalósítható üzleti tervet készít

Keretszám: 30 fő

Az ösztöndíj szerű juttatás havi összege: nettó 120 000 HUF

 

2. Pályázati Kategóriák

Pályázni az alábbi kategóriákban lehet:

I. Pályázat működő vállalkozás fejlesztéséhez 

A gyakornoki program során a pályázó új szakmai ismereteket, szemléletmódot, üzletfejlesztési tapasztalatokat szerezhet vállalatának sikeres továbbfejlesztéséhez, új módszereket, technológiákat sajátíthat el a mentori feladatokat ellátó magyarországi székhelyű vállalkozásnál. Mindemellett lehetősége nyílik kétoldalú partnerkapcsolatok kiépítésére, így hosszú távon akár a szomszédos országok felé való terjeszkedésben is segítheti egymást a pályázó és a mentor vállalat. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. által meghatározott képzéseken, konzultációkon való részvétel során további vállalkozói ismeretek megszerzésére, újabb finanszírozási csatornák feltárására és szakmai kapcsolatainak szélesítésére kap lehetőséget.

II. Pályázat üzletvezetői tapasztalatok megszerzéséhez

A pályázó a magyarországi székhelyű mentor vállalatnál eltöltött gyakornoki idő alatt megismerkedik a vállalat tevékenységével, annak külpiacra lépési elvárásaival, feltérképezi a vállalat piacra lépései lehetőségeit saját országában. A gyakornoki program során üzleti ismereteket szerez a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. által meghatározott képzéseken és szakmai programokon, melynek során kapcsolati tőke kiépítésére és a helyi üzleti környezet megismerésére nyílik lehetősége.

 

3. Pályázási feltételek:

    •       20-35 év közötti életkor

    •       A Program szerinti szomszédos országbeli állandó lakcím

    •       I. típusú pályázat esetén kizárólag az állandó lakcím szerinti országban megvalósítani kívánt vállalkozás vagy fejlesztési terv

    •       I. típusú pályázat esetén legalább érettségi, II. pályázati kategória esetén felsőfokú végzettség vagy folyamatban lévő felsőfokú tanulmányok, valamint az állandó lakcímnek megfelelő ország hivatalos nyelvének ismerete

    •       előnyt jelent:

                ◦       egyetemi vagy főiskolai végzettség (I. pályázati kategóriánál)

                ◦       egyetemi vagy főiskolai végzettség a fejleszteni kívánt vállalat tevékenységi köréhez kapcsolódó területen

                ◦       társadalmi szervezet ajánlása

    •       Pályázni csak elektronikus úton, a hiánytalanul kitöltött jelentkezési lap, valamint a csatolandó mellékletek megküldésével lehet

    •       Egy pályázó több kategóriában is pályázhat, kategóriánként külön benyújtott pályázat útján

 

4. Pályázathoz benyújtandó dokumentumok

    •       magyar nyelvű szakmai önéletrajz – minta a holnapról letöltendő

    •       magyar nyelven hiánytalanul kitöltött jelentkezési lap

I. Pályázat működő vállalkozás fejlesztéséhez – Jelentkezési lap a honlapról letöltendő

II. Pályázat üzletvezetői tapasztalatok megszerzéséhez – Jelentkezési lap a honlapról letöltendő

    •       amennyiben a pályázó rendelkezik magyar nemzetiséget igazoló okmánnyal, annak másolata

    •       állandó lakcímet igazoló okmány másolata

    •       I. pályázati kategóriára való jelentkezés esetén érettségi bizonyítvány másolata,
II. pályázati kategóriára való jelentkezés esetén felsőfokú végzettség vagy folyamatban lévő felsőfokú tanulmányokat igazoló dokumentum másolata

    •       a pályázat elbírálásánál előnyt jelent az alábbi dokumentumok csatolása:

                ◦       felsőfokú végzettség vagy folyamatban lévő felsőfokú tanulmányokat igazoló dokumentum másolata

                ◦       társadalmi szervezet ajánlása: bélyegzővel és aláírással ellátott dokumentum, amely alátámasztja a pályázó szakmai felkészültségét, a pályázatban való részvételének indokoltságát, emellett tartalmazza az ajánló intézmény nevét, címét, az ajánló személy nevét és pozícióját

5. Pályázat benyújtásának módja és határideje:

    •       Pályázni csak elektronikus úton, a hiánytalanul kitöltött jelentkezési lap, valamint a csatolandó mellékletek feltöltésével lehet. http://crbnet.eu/fiatal-vallalkozoi-program

    •       A pályázat benyújtásának határideje: 2014. június 30.

6. Pályázatok elbírálása

A pályázatok odaítéléséről a formai követelményeknek megfelelt pályázók körében, egységes szempontrendszer és esetleges személyes elbeszélgetés alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. delegáltjaiból álló Bíráló Bizottság dönt.

A pályázók legkésőbb 2014. augusztus 1-ig elektronikus írásbeli értesítést kapnak a pályázati elbírálás eredményéről.

A pályázattal kapcsolatban felmerülő kérdésekre az alábbi elérhetőségeken fordulhatnak munkatársainkhoz:

Koleda Petra
Telefon: +3630/4883072
E-mail: fiatalvallalkozo@crbnetwork.eu

M E G H Í V Ó

2013.12.18.

Százezer tankönyv és több ezer oldalnyi elektronikus szakanyag

a külhoni szakképzés támogatására

Ebben a tanévben közel 100 000 tankönyvet és internetes szakmai háttéranyagot juttat el külhoni szakképzési és felnőttképzési intézményekbe partnereivel a Nemzetstratégiai Kutatóintézet.

A Délvidékre került több mint 26.000 könyvet

 

2014. január 16-án, 11.00 órakor a CNESA Oktatási és Művelődési Intézményben (Magyarkanizsa, Fő tér 9.) adja át Molnár György a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatója és Komáromi Róbert a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Főigazgatója a délvidéki intézményeknek.

Az esemény házigazdája Sarnyai Károly, a CNESA Oktatási és Művelődési Intézet Igazgatója, a Vajdasági Felnőttképzők Regionális Hálózatának elnöke.

 

Az eseményre a sajtó képviselőit is várjuk, ezért kérjük, hogy részvételével tisztelje meg rendezvényünket.

Elavult szaktudás

2013.12.12.

BOTH Mihály

A hivatalos statisztika szerint 760000 munkaképes személy nem talál kenyérkereseti lehetőséget Szerbiában. A legutóbbi kimutatás szerint a munkanélküliség 27 százalék fölé emelkedett, de a nem hivatalos adatok ennél jóval magasabbra taksálják a munkahellyel nem rendelkezők arányát.

A választási kampányban a pártok az ígérgetések listáján mindig az első, rosszabb esetben a második helyen hangsúlyozzák, hogy a majdani hatalom birtokában mindent megtesznek a foglalkoztatás növelése érdekében. Persze ebből rendszerint semmi sem valósul meg, hiszen új munkahelyek nemigen nyílnak. Mi több, a régiek is folyamatosan szűnnek meg.

Mindezek ismeretében nemrégen valóságos sokkot okozott Németország belgrádi nagykövete, aki kerek perec kijelentette, hogy a Szerbiában működő német vállalkozások legnagyobb gondja a megfelelő munkaerő hiánya. Pedig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint több mint 516000 munkanélkülinek van szakképesítése. Csupán az autó- és a gépipar szinte már holnap alkalmazni tudna 4800, megfelelő képesítésű szakembert. Elsősorban iparosokra van szükség. Az is -látszólag- feloldhatatlan ellentmondás, hogy 22000 munkanélküli szakmunkás éppen a gépkocsigyártásból került az utcára. Van közöttük karosszérialakatos, motorszerelő, autóvillanyszerelő és fényező is dosztig, mégsem felelnek meg a kívánt követelményeknek.

Talán ennél is rosszabb a helyzet a fémfeldolgozó iparban. Összesen 96000-ren, esztergályosok, marósok, technikusok, mi több, a tudományok doktorai keresik a munkát. Egy részük, annak reményében, hogy könnyebben jutnak valahol munkához, részt vettek a munkaközvetítő átképzési programjában, amire az állam az elmúlt három év alatt több mint 800 millió dinárt költött. Azt azonban aligha vették figyelembe, hogy tulajdonképpen milyen szaktudású emberekre van szükségük a Szerbiába betelepülő külföldi beruházóknak. Nem ritka eset ugyanis, hogy a pályázatra jelentkezőket a szakmai beszélgetés és a próbamunka után azzal bocsájtják el, hogy "majd értesítjük a döntésünkről", ami tulajdonképpen –legalábbis a legtöbb esetben - elutasítást jelent.

Arra is volt példa, hogy egy tucatnyi ívhegesztőt hívtak meg próbamunkára, s a szinte kizárólag frissen diplomázottak közül egy sem kellett, így a munkaadó kénytelen volt nyugdíjas szakembert alkalmazni.

Egyértelmű tehát, hogy az utóbbi két-három évtizedben valami nagyon félrecsúszott a szakemberek képzése terén.

Tudjuk, régebben, amikor még nem volt szégyen inasnak lenni, a fiatalok három napig iskolába jártak, majd ugyanennyi időt valamelyik üzemben, elismert mester felügyelete alatt tanulták a szakma gyakorlati fortélyait. Nos, lényegében ezt a képzési formát hiányolják most sokan, s ez az oka annak, hogy a kapitalista munkaadók jóformán semmibe veszik a hangzatos tanulmányi eredményről tanúskodó diplomát, és elsősorban azt akarják látni, hogy a pályázó mit tud a konkrét munkahelyen.

Persze most legkönnyebb mindent az oktatási minisztérium nyakába varrni, hiszen ők szabják meg, hogy milyen iskolák nyílhatnak és azokban a tanárok milyen tanterv szerint kötelesek oktatni. Pedig a valódi ok éppen a politikai csúcson keresendő. Az utóbbi negyed században Szerbia ipara szinte kizárólag lejtmenetben volt. A létező gyárakban ósdi módszerekkel és felszereléssel termeltek, tehát nem volt szükség új, korszerű, nemzetközileg is versenyképes tudásra.

Valamikor a szerbiai mesterek bárhol Európában megállták a helyüket. Ma már csak egy-egy munkaszakaszra tanítják be a németek, svédek, franciák ..., s ezt a feladatot az elvárt szinten teljesítik is. Ha azonban egy komplikált, a mi környezetünk számára jórészt ismeretlen fázis elé kerülnek, egyszerűen megáll a tudományuk.  

Ennek ellenére mi még mindig szégyelljük feléleszteni az inasrendszert, a gyerekek fejét pedig az iskolá(k)ban mindenféle haszontalan tudással igyekezünk preparálni. Csoda-e hát, hogy egyre jobban lemaradunk a világ mögött, s ipari termékeinket ma már elsősorban a fejletlen országokban tudjuk piacra dobni?

Ha tehát a fejlettek nyomába akarunk eredni, minél előbb le kellene koppintanunk a korszerű gazdasággal, pontosabban iparral rendelkezők gyakorlatát, és felhagynunk az elavult szaktudás további erőltetésével. 

(Forrás: Magyar Szó, 2013. december 12.)

A munkanélküliek többsége foglalkoztathatatlan

2013.11.28.

mh

2013. november 27., 14:30

A fiatal munkanélküliek többsége nem beszél semmilyen idegen nyelvet és nem tudja használni a számítógépet, derült ki abból a kutatásból, amit a munkaerőpiac feltárása kapcsán készítettek Szabadkán, de egyébként az egész országban hasonló gondok merülnek fel a foglalkoztatás területén, vagyis amellett, hogy nagyon sok a munkanélküli, kevés az, aki foglalkoztatható, hiszen a munkanélküliek többsége nem foglalkozik azzal, hogy fejlődjön, új képesítéseket szerezzen. Sajnos a munkanélküliek rendkívül érdektelenek, attól függetlenül, hogy fizetni kell egy képzésért vagy sem, nagyon kevesen foglalkoznak azzal, hogy piacképesek legyenek. Ha valaki munkanélküli, az egy dolog, de az már teljesen más, ha valaki foglalkoztatható – emelte ki Pavle Budimčević, a szabadkai Szabadegyetem programigazgatója, valamint a Matchdo projektum menedzsere.

– A Matchdo olyan projektum, amit az Európai Unió The Lifelong Learning projektumának keretében valósítunk meg. Ezt a projektumot a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattal, valamint a tartományi oktatási titkársággal közösen valósítjuk meg, azzal a céllal, hogy áthidaljuk azt a szakadékot, ami jelenleg a munkaadók és a munkakeresők között tátong – tudtuk meg Pavle Budimčevićtől. Hozzátette: – Kétségbeejtő, hogy a Szabadkán működő nagyvállalatok más városokból alkalmaztak menedzsereket, ugyanis a város területén nem találtak olyan szakembert, aki megfelelő tudással és kvalitással rendelkezne. Ennek a projektumnak, amivel mi foglalkozunk, az a célja, hogy megtaláljuk azt a tudást, képességet, ami hiányzik, és amire a jövőbeli alkalmazottaknak szükségük lesz. E projektumon keresztül Szabadkán egy kísérleti programban olyan munkavállalókat képzünk majd ki, akikre biztosan szükség lesz azoknál a külföldi vállalatoknál, amelyek a város területén működnek – mondta.

Felhívta a figyelmet, hogy az oktatási rendszer sajnos nagyon nehézkesen reagál a munkapiac igényeire. Évek óta minden évben több szakmából kerülnek ki több tízesével a munkakeresők, akikre nincs szükség, másrészt más szakmákban nincs elegendő szakképesített ember. Éppen ezért a nem formális oktatásnak kellene átvállalnia az átképzés, illetve a szükséges képzések szerepét, hiszen jóval gyorsabban, egy-két hónap, vagy egy év alatt tudnak reagálni a munkaerőpiac igényeire.

A kerekasztal-beszélgetésen, ahol jelen voltak a nagyvállalatok, kis- és középvállalatok, valamint az oktatásügy képviselői, ismertették annak a kutatásnak az eredményeit, amit a vállalatok és a munkavállalók körében végeztek. Ilyen kerekasztal-beszélgetésre sor kerül még Nišben, Leskovacon, Kraljevón, Kragujevacon, Inđiján, Újvidéken és Belgrádban.

Vladimir Perovićtól, a Matchdo projektum egyik képviselőjétől megtudtuk, az ország munkaerőpiacát elemezve kiderült, amellett, hogy az állami egyetemek és a magánegyetemek folytonos versengésben vannak, nagy számban kerülnek ki a munkaerőpiacra olyan diplomások, akik nem rendelkeznek kellő tudással, képességekkel ahhoz, hogy a diplomájuk szerint el is helyezkedjenek. Ugyanakkor az oktatás nem követi a munkaerőpiac igényeit, így egyik oldalról ontja magából azokat a szakmunkásokat, akik nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni, más oldalról pedig a fiatalok érdeklődésének hiányában számos szakmát már nem is tanítanak az iskolák. Mint figyelmeztetett, annyira súlyossá vált a helyzet, hogy egyes szakmák hiányában 5–10 éven belül akár külföldről kell behoznunk majd szakembereket.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a nem formális oktatással foglalkozó intézmények is lassan eltűnnek. Több, felnőttoktatással foglakozó intézményt bezártak már, így annak ellenére, hogy az oktatási minisztérium nem rendelkezik pontos adatokkal, tudni lehet, hogy a felnőtt korú népesség mintegy 3 százaléka vesz részt a felnőttképzésben. Mint hozzátette, a helyzetet az is súlyosbítja, hogy a munkahelyekre igazából majd csak 2016 után lehet számítani, hiszen nagyon sok vállalat áll átszervezés alatt.

A munkavállalók között pedig egyre több a fiatal, ugyanis a munkanélküliek mintegy 50 százaléka 35 évnél fiatalabb. Leginkább az egyetemi végzettségű fiatalokat érinti ez a probléma. A munkaadók ugyanakkor elégedetlenek a munkavállalókkal, hiszen azok nem beszélnek idegen nyelveket, nem tudnak alkalmazkodni, nem rendelkeznek kellő mennyiségű tudással, de nem tudnak a számítógépen sem dolgozni.

Megtudtuk, Szabadkán többek között festőmázolókra, lakatosokra, univerzális hegesztőkre, sofőrökre, valamint menedzserekre, könyvelőkre van a legnagyobb igény.

 

(Forrás: http://www.magyarszo.com/hu/2170/vajdasag_szabadka/104540/A-munkan%C3%A9lk%C3%BCliek-t%C3%B6bbs%C3%A9ge-foglalkoztathatatlan.htm)

MEGHÍVÓ

2013.10.02.

Tisztelettel meghívjuk

A vajdasági magyar felnőttképzési hálózat

témakörében szervezendő konferenciára.

 

A rendezvény helyszíne és időpontja:

Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény, Magyarkanizsa, Fő tér 9.

 2013. október 30.

délután 15,30 óra.

 

A konferencia támogatója:

Szekeres László Alapítvány

 

A Konferencia szervezői:

Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény és a

Felnőttképzők Regionális Hálózata (FERHA)

 

A konferencia nyelve:

Magyar

 

A konferencia tartalmi szerkezete:

A konferencia alapvető célja, hogy a közvélemény tudtára adja a felnőttképzés létezését Vajdaságban, és annak lehetőségeit, valamint a nagyközönség elé tárja fontosságát, olyan előadók segítségével, akik jelentős szerepet vállalnak a felnőttek oktatásában ezen a területen. A konferencia témakörei érintik az MNT támogatásával készült felnőttképzési stratégia alapján készített hálózat kiépítését, a hálózatosodás előnyeit és az újonnan létrejött felnőttképzési törvény adta lehetőségeket.

 

Számítunk megtisztelő jelenlétére!

A részvétel regisztrációhoz kötött, ezért kérem részvételi szándékukat jelezzék az andragogia@cnesa.rs e-mail címen vagy a 024/875-411-es telefonszámon!

A 15 évnél idősebbek 14 százaléka nem fejezte be az általános iskolát sem

2013.09.13.

Szerbiában mintegy 850 000 felnőtt, illetve a 15 évnél idősebbek 14 százaléka még az általános iskolát sem fejezte be, ezért a Második esély program különösen nagy jelentőséggel bír – jelentette ki Tomislav Jovanović oktatási és tudományügyi miniszter.

Jovanović a belgrádi Szerbia Palotában megtartott Második esély – a rendszer tükrében elnevezésű értekezleten elmondta, a 2002-es és 2012-es népszámlálások között 20 százalékkal javul a lakosság képzettségi szerkezete.

Szavai szerint a gyerekek 24 százaléka nem indul el általános iskolába, azoknak a 24 százaléka pedig, akik befejezik az általános iskolát, nem tanul tovább, s a Második esély program részvevőinek is 24 százaléka hagyja ott a képzést idő előtt.

A tárcavezető kifejtette, a 25 és 60 év közöttieknek csak mintegy 3 százaléka vesz részt a felnőttképzésben, írja a Tanjug.

„A projektum realizálása 2010-ben kezdődött, s most szeptember 26-áig tart. Ekkor zárul a projektum első része, ekkor végzi el a képzést azoknak az első generációja, akik megragadták a második lehetőséget, s most megkezdik a harmadik lehetőség megvalósítását” – mondta Jovanović.

Kifejtette, Szerbiában egy egész sor reformot és stratégiai intézkedést hajtottak végre az oktatási rendszeren belül, így már megteremtődött a reformkeret az európai uniós normákkal való összehangoláshoz.

Tomislav Jovanović hangsúlyozta, a cél az, hogy minél előbb beilleszkedjünk és az EU szintjével egyenrangúak legyünk, s ennek érdekében az oktatás reformja prioritást élvező feladat.

(Forrás:  http://www.vajma.info/cikk/szerbia/19186/A-15-evnel-idosebbek-14-szazaleka-nem-fejezte-be-az-altalanos-iskolat-sem.html )

Képzés után munkalehetőség

2013.08.16.

Egy amerikai cég leányvállalatot létesítene Bácskossuthfalván

H. E.

Elsősorban fiataloknak nyújt lehetőséget a szeptemberben induló informatikai képzés, amely után a legjobbak munkahelyet is teremthetnek. A lehetőségről Fazekas Róbert, a bácskossuthfalvi helyi közösség tanácsának elnöke és Kónya Oszkár menedzser nyilatkozott lapunknak.

– Bácskossuthfalva helyi közössége, amennyire lehetőségei engedik, próbál a munkanélküliség kérdésével is foglalkozni, legutóbb kiadtunk egy gazdasági kalauzt, melyben felsoroljuk, bemutatjuk a település kapacitásait, a marhafarm bővítésében, a hűtőház létrehozásában is próbálunk a lehetőségeinkhez mérten jelen lenni, és általában a helybeli cégeknél valamilyen formában segítségre lenni, hiszen ők alkalmazzák a legtöbb helybelit. Most elsősorban fiatal, számítógépes ismeretekkel rendelkező fiatalok számára kínál lehetőséget egy amerikai cég, akiknek képviselői már voltak is a faluban. Két amerikai úriember, Drew L. Gerber és William Stankowitch látogatása során született az ötlet, hogy valamilyen vonatkozásban segítenének, ezért közös döntéssel indítottunk egy projektumot, ami oktatási programot jelent. Az információs technológia világáról van szó, egy piacképes tudást nyújtana, majd a későbbiek folyamán esetleg munkahelyeket is biztosítana. Az iparos egyesület rendelkezésünkre bocsátotta a helyiségét az oktatás megszervezéséhez – tudtuk meg Fazekas Róbert tanácselnöktől, aki azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok-béli cég leányvállalatát szeretnék létrehozni Bácskossuthfalván, és már meg is vásároltak egy házat, ennek felújításáról készítenek is egy filmet.

– Valaminek a kezdetén vagyunk tehát, ami nagyon fontos, hogy jelenleg olyan fiatalokat próbálunk összegyűjteni, akik szívesen itt maradnának, és érdekli őket az informatika. A község területéről 15–20 fiatalra számítunk.

Kónya Oszkár menedzser a program ismertetése előtt elmondta, hogy a véletlen műve, hogy az internet segítségével az amerikaiak rátaláltak a bácskai településre. 

– Az internet csodákra képes, valójában kerestek egy helyet, ahol meg tudtak volna szállni, Split és Budapest után kerültek ide, Szabadkán szerettek volna megszállni, de nem sikerült, és Bácskossuthfalván a felújított ír házban találtak igényeknek megfelelő szállást, és így indult a történet. Két-három hétig itt voltak, megkedvelték a települést, ezért döntöttek úgy, hogy ingatlant vásárolnak, és ezután döntöttek a leányvállalat megnyitása mellett. A fiatalok felzárkóztatásához találták ki a hat hónapos tanfolyamot, amelyben szeretnének ösztöndíjazni 15–20 fiatalt, néhány témakörben: programozás, tartalom feltöltés, web design, grafikai tervezés, video-produkció, animáció, online marketing, témakörök, amelyek a modern információs világban megjelennek. A tudást szabadkai fiatalok adják át, a végén egy vizsga is lesz, és ha felveszik a tempót, akkor gyakornoki, fizetett státusba kerülhetnek, és a legjobbak számára rendes munkává alakulhat mindez. Az a nagy kérdés, hogy tudunk-e felmutatni kapacitást itt Észak-Bácskában, akik fel tudják venni a versenyt.
18–25 éves, nyitott, szerbül, magyarul, alapszinten angolul tudó fiatalokra számítunk, akik szeretnének fejlődni a számítógép-kezelés, vizuális programozás területén.

(Forrás: Magyar Szó online, http://www.magyarszo.com/hu/2066/vajdasag_topolya/100327/K%C3%A9pz%C3%A9s-ut%C3%A1n-munkalehet%C5%91s%C3%A9g.htm)